Két rekordot is feállított idén a Fortune magazin klasszikus listája, amely az USA 500 legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalatát állítja rangsorba, mégpedig árbevétel alapján. Az ötszázak összesített árbevétele tavaly mintegy 12,5 ezer milliárd dollár volt, 2,6 százalékkal több, mint 2013-ban, összesített piaci értékük pedig 2015. március 31-én 17,4 ezer milliárd dollárra rúgott, ez 7,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az összprofit azonban nem hozott csúcseredményt, sőt: 12,6 százalékkal visszaesve az ezermilliárdos szint alá került, csak 945 milliárd dollárt ért el.
A Fortune főszerkesztője, Alan Murray értékelése szerint startupkorszak ide vagy oda, az 500 vállalatóriás fontosabb a gazdaság számára, mint bármikor. Tavaly ezek adták az USA GDP-jének 71,9 százalékát; két évtizede 58,4 százalék volt ez az arány, a lista kiadásának első évében, 1955-ben pedig 35 százalék. Hozzá kell tenni – ismerte el Murray –, hogy az árbevétel zöme e cégek külföldi tevékenységéből származik, de így is elmondható, hogy ezek a vállalatok adják az USA és a világ gazdaságának a velejét. (A magas tengerentúli részarány, illetve az erős dollár részben magyarázat a profit csökkenésére.)
A változó üzleti környezet, a részvénypiacokkal kapcsolatos kritikák erősödése ismét felvetette a kérdést, hogy megfelelőek-e még a lista alapfeltételei, vagyis az árbevétel, illetve a tőzsdei jegyzés. Vannak teljesen magánkézben levő nagyvállalatok, mint például a Dell, és az is lehet, hogy a piaci érték jobb mérőeszköz – ez esetben például az Apple állna az élen, és nem a harmadik éve listavezető Walmart, utána pedig a Google következne, amelyik árbevételét nézve csak a 41.. (Mellesleg, a profit szerint rendezve is az Apple vezet a 2014-ben elért nettó 39,5 millió dollárral.) Az is kérdés a szerkesztők szerint, hogy a mai technológiaorientált időkben megfelelő cél-e egy vállalatnak a hagyományos értelemben vett nagyság. Az viszont biztos, hogy a technológia gyors változása jelenti a legnagyobb kihívást, legalábbis az 500 legnagyobb cég vezérigazgatójának megkérdezésével elvégzett felmérésében a 72 százalékuk nevezte meg ezt a legnagyobb vagy az első háromba tartozó kihívásnak, utána – ezzel némileg összefüggésben – a cyberbiztonság következett, 66 százalékos aránnyal. Hasonló mértékben tartják aggasztónak a cégvezetők a túlzott szabályozást (61 százalék), utána viszont már nagyobb a szórás: a negyedik legnagyobb kihívás, a képzett munkaerő hiánya már csak 34 százalékos részesedést ért el az említésekben. Jól mutatja az idők változását, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok vezetőinek hagyományos mumusa, a részvényesi aktivizmus ugyanúgy 20 százalékos említést kapott, mint a legújabb jelenségek egyike, a startup vállalkozások támasztotta konkurencia. Abban viszont csaknem teljes az egyetértés a megkérdezettek között – egész pontosan 94 százalékos –, hogy a saját vállalatuk többet fog változni a következő öt évben, mint amennyit az előző ötben változott.
Akármennyire a változáson van a fókusz, a manapság sokat emlegetett szétrombolás veszélyét a Fortune túlzásnak tartja. Igaz, a húsz évvel ezelőtti 500-as lista szereplőinek 57 százaléka nem szerepel a mostanin, de hasonló volt a változás az 1955-ös és az 1975-ös lista között is. A nagypályás játékosok leginkább egymástól tartanak: a megkérdezettek 57 százaléka szerint a lista egy másik szereplője a legveszélyesebb vetélytársuk, ellenben csak négy százalékuk tart attól, hogy egy kevésbé fejlett országból érkezik olyan rivális, amelyik szétverheti a vállalatot. Optimizmust sugároz emellett a munkáltatói hozzáállás is: a mostani ötszázak most nem csak több embert foglalkoztatnak, mint a lista szereplői bármikor (hozzávetőlegesen 26,8 millió főt), hanem vezetőik 82 százaléka szerint két év múlva több alkalmazottjuk lesz, mint manapság.
Nagy feszültségeket mutat viszont, hogy a vezérek 84 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel: könnyebben tudná vezetni a vállalatot, ha az nem lenne tőzsdén jegyzett cég, A technológiai forradalmat hosszú távra szóló gondolkodással és okosan célzott beruházásokkal lehet túlélni – mondják –, a részvényesek viszont rövid távon akarnak eredményeket látni, különösen a mostani, kevés jól megtérülő befektetést ígérő zérókamatos világban.
Nagyot ugrott a Facebook
A Fortune 500 dobogós helyein még a hagyományos ágazatok óriásai állnak (kiskereskedelem, olaj), de a legnagyobb ugrást az idén harmadszor a listára kerülő Facebook mutatta be: a tavalyi 341. helyről a 242-re jutott fel, vagyis benne van a csoport első felében. A 2015-ös rangsorban 19 vállalat újonc, köztük van például a Netflix tévés szolgáltató és a News Corp., 26-an pedig kiestek, ilyen például a generikus gyógyszergyártó Mylan vagy a divatcikkeket gyártó Coach.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.