Európa vagy Ukrajna? – az ezermilliárd eurós kérdés
Az orosz–ukrán háború kitörése óta az Európai Unió – az Európai Bizottság tájékoztatása szerint – 193 milliárd eurót költött Ukrajna pénzügyi és katonai támogatására.
2026–2027-ben a tagállamok további 90 milliárd eurót folyósítanának egy nagyszabású közös hitelfelvétel révén. Mindemellett az unió következő hétéves költségvetési tervében további 100 milliárd euró menne segélyekre. A kiadásokat tovább növeli a jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben elengedhetetlen, 700 milliárdos európai fegyverkezési program – áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.
Mindemellett az Európai Unió Ukrajna háború utáni újjáépítésében is aktív szerepet kíván vállalni, a program összköltségvetése megközelítőleg 800 milliárd dollár lesz.
2022 és 2025 között Európa segítségével megvalósult támogatások
A háború kirobbanása óta eltelt négy évben folyósított összegek tételes bontásban:
- 69,3 milliárd euró ment közvetlenül katonai célokra
- 6 milliárd eurót tett ki az egyes tagállamok által Ukrajnának felajánlott hadászati eszközök, fegyverek, lőszerek szállítása
- 362 millió eurót az ukrán fegyveres erők képzési igényeinek kielégítésére különített el az EU
- 103 milliárd euróba került az ukrán állam működtetése
- 36 milliárd eurót emésztett fel az ukrán energetikai és közlekedési infrastruktúra helyreállítása és modernizálása
- 17 milliárd euró humanitárius segélyekre ment
A támogatások összege jelentősen meghaladja az USA által Ukrajnának nyújtott támogatások mértékét, melyek összértéke 2022 és 2025 között 187 milliárd dollár volt.
Hitelből nyújtott hitel, rizikós feltételekkel
A tervezett 90 milliárdos hitelből folyósított támogatást az ukrán államnak vissza kell fizetnie, ám a konstrukció szerint erre csupán a háború lezárását követően kerülne sor az Oroszország által részére fizetett jóvátételből. A feltételek hatalmas rizikót jelentenek az unió számára, mivel nem tudhatjuk, Oroszország hajlandó lesz-e egyáltalán bármiféle háborús jóvátételt fizetni.
Az elemzés rámutat arra is, hogy a megállapodás másik szépséghibája, hogy egyéb megoldás híján az Európai Unió a hitelnyújtást közös hitelfelvételből finanszírozza, mely hitelfelvétel költségei körülbelül 3 milliárd eurót tesznek ki, és az EU költségvetését terhelik. Ehhez a hitelfelvételhez Csehország, Szlovákia és Magyarország azzal a feltétellel járult hozzá, hogy annak kötelezettségeiben nem vesznek részt.
Mire költhetné Ukrajna a 90 milliárdos keretet:
- 30 milliárd az állam működtetésére
- 60 milliárd katonai kiadásokra mehetne
Ez a felosztás némileg meglepő lehet, mivel a 2022–2025-ös időszakban a katonai támogatások a keret 36 százalékát tették ki. Ez 2026–2027-ben 30 százalékos emelkedést jelent.
Az európai uniós támogatás feltétele az ukrán korrupcióellenes intézkedések megfelelő szinten tartása. A 2025 végén kirobbant korrupciós botrányban több ukrán vezető politikus is érintett volt, a korrupcióellenes hatóság jelentése szerint a bűnszervezet 10-15 százalékos mértékben csapolta meg az energetikai vállalat beszállítóinak szerződéseit.
Hosszú távú ezermilliárd eurós elköteleződés
Az elemzés szerint a döntéshozók válaszút előtt állnak. Az EU 2028 és 2034 közötti költségvetési tervezetének pénzügyi keret volumene 2000 milliárd euró lenne, folyó áron 65 százalékkal több, mint a jelenlegi hétéves költségvetésé. Ehhez a tagállamok GNI-arányos befizetéseit a jelenlegi 1,1 százalékról 1,26 százalékra kellene növelni. Az Ukrajnának nyújtott támogatások összege a védelmi célokra szánt költségek között jelenik meg.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok egy, a Marshall-tervhez hasonló, nagyszabású újjáépítési tervvel készül Ukrajna helyreállítására a háború lezárás után. A tervezet szerint az EU, az USA és olyan nemzetközi pénzügyi intézmények, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank megközelítőleg 500 milliárd dollár értékű piaci forrást irányoz elő az intézkedések finanszírozására. A költségvetés tervezete szerint az Ukrajnának szánt 100 milliárd euró további 200 millió eurónyi befektetést hozna az országba.
A politikai nyilatkozatok szerint a 700 milliárdos fegyverkezési program, melynek Ukrajna támogatása is része, megegyezik a Covid-mentőcsomag pénzügyi nagyságrendjével. Ezt a feszült geopolitikai helyzet indokolja ugyan, azonban érdemes észben tartani, hogy Covid-mentőcsomag keretében folyósított pénzek számottevő része nem megfelelően hasznosult, miközben a közös hitelfelvétel az uniós országok államadósságát nagymértékben növelte.
Ingatag gazdasági alapok
A nyilvánosságra került tervek és a politikai nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy az Ukrajnának nyújtandó támogatások összértéke a következő évtizedben az ezermilliárd eurót is meghaladhatja. Ez óvatos becslés, és nem számol Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozásának költségeivel, amit a januárban megjelent újjáépítési terv 2027-re irányoz előre.
A nagyszabású terveket az EU gazdasági teljesítménye nem feltétlen indokolja. Míg az utóbbi húsz évben az USA megelőzött minket, bebiztosítva vezető szerepét, Kína megérkezett mellénk.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke 2024-ben mutatta be gazdasági jelentését, mely szerint az uniónak évente 800 milliárd euró pluszforrást kellene mozgósítania a felzárkózáshoz, a beruházásokat az innovatív technológiák, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia területeire koncentrálva. A McKinsey 2026. januári tanulmánya megállapította, hogy Európa lemaradásának oka a tartósan alacsony beruházási szint, azonban Draghitól eltérően már évi 1200 milliárd eurónyi többletberuházást javasolt.
Az Európai Unió 2028–2034-es költségvetési tervezete a versenyképesség növelésére csupán 409 milliárd eurót szánna.
A kutatás egyértelműen rámutat, hogy az Európai Unió számára Ukrajna a jelenlegi nagyszabású tervek szerinti támogatása, valamint a versenyképességi fordulat finanszírozása egyszerre túl nagy falat.
