BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Öt liter jégkrémet eszünk meg évente

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az utóbbi években erősödő növekedésének köszönhetően Magyarországon évi öt literre emelkedett a korábbi 3,5-ről a jégkrémfogyasztás. Ez azonban még messze van az európai átlagtól, a különlegesebb jeges desszertek lassan nyernek teret a hazai piacon.

Bár az utóbbi két hét időjárása nem, a május végi–június közepi időszak forrósága kedvezett a magyar jégkrémpiacnak: 2015-ben eddig 3,4 százalékkal nőtt a piac a Nielsen piackutató szerint, az erősödést az impulzustermékek generálták.

A magyar háztartások körében rendkívül népszerű a jégkrém – derül ki a GfK Piackutató adataiból –, 66 százalékuk szokott ilyen terméket vásárolni, ám a fogyasztás így is messze elmarad az európai átlagtól. Jelenleg fejenként évente öt liter jégkrém fogy Magyarországon, s ebben nem feltétlenül szerepel a klasszikus fagylalt. (Egyes becslések szerint utóbbiból ennek a fele jut egy főre, szinte kizárólag a nyári időszakban.)

Az úgynevezett kézműves fagylaltok piacát jellemzően becsülni lehet, pontos értéket nem számolnak a kutatók, hiszen az ország különböző területein markáns az áreltérés. Sőt, a főváros különböző részein is hatalmas árkülönbségek mutatkoznak (130 forinttól 250 forintig, a mérést bonyolítja, hogy az egyes adagok mérete is eltérő). A cukrászdák akciós időszakában a fogyasztás egy nagyságrenddel nagyobb, mint az akciós időszakokon kívül.

A piackutatók ezért szívesebben hagyatkoznak a jégkrémpiacra, amelyből becsülhető a magyar jeges desszertek iránti igény. Ebből az derül ki, hogy 2013-ról 2014-re stagnált a piac, ami a felemás nyárnak tudható be. Ettől függetlenül az elmúlt években a jégkrémpiac 3-5 százalékos növekedést mutatott, így nőtt a mostani 5 literes fejenkénti fogyasztásra a szegmens. Mindez némi áttörést sejtet, illetve nyilvánvalóvá vált, hogy a nagy gyártók a hagyományos tölcséres fagylaltok felségterületére is betörtek a különleges termékeikkel, sőt az impulzustermékek ízét is igyekeznek a kézműves újdonságokhoz illeszteni.

Az Unilever, amely a magyar jégkrémpiacon értékben 25-29 százalékos szereplő, elsősorban az ízekben újít. Az újdonságokat a népszerű cukrászkülönlegességek ihlették – mondták el lapunknak –, így a desszertek rajongói akár jégkrémmel is élhetnek a szenvedélyüknek. A cég idei nagy fejlesztése az egykori Krémkönnyű, ma Big Milk néven futó termék. A csoport jégkrémüzletága idén visszanyúlt a gyökerekhez is, a korábbi kedvencek egy része ismét elérhető lesz, mint például a Solero. A cég az egészséges táplálkozás felé is nyitott: termékeinek egy részén feltünteti a kalóriaértéket, s mivel világszerte 200 millió iskolaköteles gyermek túlsúlyosnak számít, olyan terméket is forgalmaz, amelynek energiaértéke nem haladja meg a 110 kalóriát. (Nemcsak a fejlettebb gazdaságokat, hanem Magyarországot is erősen érinti a helytelen táplálkozásból eredő túlsúlyosság a gyermekeknél. A súlyfelesleggel küzdő iskolások száma ugrásszerűen növekedett az utóbbi néhány évben.)

A jégkrémpiaci forradalom lassan zajlik, ennek megfelelően az Unilever mint erős szereplő lassú léptekkel halad. Hosszú ideje nem vezetett be új jégkrémmárkát a magyar piacra – emlékeztettek lapunknak nyilatkozva –, de a jelenlegi prémium márkái, mint a Carte d’Or és a Magnum a kilencvenes évek eleje óta kiemelt népszerűségnek örvendenek. Szemmel láthatóan ezeket a prémiumtermékeket fejleszti folyamatosan, elsősorban az ízesítésben.

Vanília, csokoládé, eper

A jégkrémes fejlesztésekben tetten érhető óvatosság nem a fizetőképes kereslet gyengeségével magyarázható, bár az árérzékenység itt is érvényesül. A magyar jégkrémpiac a kereskedelmi márkák miatt rendkívül elaprózott. A keménydiszkontok előretörése, illetve a vezető nemzetközi láncok saját márkái erősen tagolják a piacot, ezt a magyar kézben levő gyártók is bonyolítják. A jégkrém továbbra is szezonális termék – bár korántsem olyan erősen, mint a kilencvenes években –, kereslete erősen függ a melegtől. Nyáron azonban a cukrászatok is „belehúznak”, fogyasztókat csábítva el a jégkrémektől. Az elmúlt évtizedben rendszerint komoly marketinget kaptak a helyben főzött fagylaltok, idén például a Balaton Fagylaltja címet a napraforgófagyi vitte el (a díjat a Balaton Turizmus Szövetség adja). Ehhez hasonló marketingtevékenység máshol is van – valódi volument azonban ezek a termékek aligha hoznak, hiszen a magyar fagylalt- és jégkrémfogyasztási szokásokat jellemzően még mindig a vanília-csokoládé-eper kombó uralja.


Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.