Problémákat is felvet, hogy az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) bevezetése óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem csupán ellenőrzi a fuvarokat, hanem összekapcsolja az ellenőrzést a végrehajtással – hívta fel a figyelmet Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.

Az EKAER rendszer bevezetésének eredeti célja az adócsalás visszaszorítása volt. A végrehajtásra a csak akkor válik jogosulttá, ha az adózó tartozása meghaladja a más adónemekben teljesített túlfizetése összegét – ezeket az adatokat a hatóságnak ellenőriznie kellene. A gyakorlatban azonban úgy tűnik, hogy a NAV ezt nem végzi következetesen, hiszen szaporodik azon ügyek száma, ahol a hatóság a kirakodási címen hatósági zárat tesz az árura, noha a vállalkozások egyenlege összességében pozitív szaldót mutat – írja Fekete Zoltán Titusz.

Pedig ha az adózónak nincs nettó módon számított tartozása, minden – a folyószámlák közötti átvezetésen túli – végrehajtási cselekmény szükségtelen és jogalap nélküli. A hatósági zár szerepe, hogy biztosítsa a termék azonosságát, miközben az áru lefoglalásának, zár alá vételének vagy elszállításának és megőrzésének célja a hatósági pénzkövetelés behajtása a végrehajtási eljárás során. Ráadásul, míg az EKAER bejelentési kötelezettség ellenőrzése mindig az árut éppen birtokban tartó adózót érinti, addig a végrehajtás a feladónál, esetleg a címzettnél történik.

Amellett, hogy a NAV fellépése a nettó adótartozással nem rendelkező cégeknél eleve jogszerűtlen, az érintett cég hírnevét is rontja – tette hozzá a szakértő.