Adókötelesnek nyilvánította a Penny Market néhány hete bevezetett készpénz-kifizetési szolgáltatását az adóhatóság.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint a vásárláshoz kapcsolódó készpénzfelvételt is a 0,6 százalékos tranzakciós illeték terheli, bár azt hangsúlyozzák: a diszkontlánc szolgáltatásáról nincsenek pontos információik. A Világgazdaság kérdésére válaszolva a hivatal megerősítette: az illetékes a pénzforgalmi szolgáltatónak (jelen esetben a kártyát kibocsátó banknak) kell fizetnie. A probléma azonban az, hogy a bankoknak nem feltétlenül lesz információjuk arról, hogy a kereskedőnél mennyi volt a kártyás tranzakcióból a vásárlás, és mennyi a készpénzfelvétel. A szolgáltatást ugyanis a Penny tőlük függetlenül, a kártyatársaságok és a kártyaelfogadást szolgáltató bank háta mögött vezette be.

A diszkontlánc – mint arról beszámoltunk – legfeljebb 20 ezer forint ingyenes készpénzfelvételt kínál fel háromezer forint feletti vásárlás és kártyás fizetés esetén. A megoldás egyszerű: a bankkártyás fizetésnél a pénztáros 23 ezer forintot üt be, a pénztárgépbe bekerül a 23 ezer forintos fizetés, a húszezer visszajáróként jelenik meg. Egyetlen tranzakció történik, a banknál ez vásárlásként jelenik meg. Ennek az előnye, hogy a vásárló számára ingyenes lesz a készpénzfelvétel, a Penny fizeti a számára megszabott díjat a banknak, ám ezért cserébe megszabadul a készpénz kezelésével (számolásával, őrzésével és szállításával) járó terhektől. A hátrány, hogy a kártyakibocsátók így pontos információ nélkül maradnak, vagyis nem tudják, mennyi után kell a vásárlás kedvezőbb illetékét, és mennyi után a készpénzfelvétel magasabb terhét megfizetniük. Persze a gépekből kinyerhető ez az információ, de – ha nem készültek előre ilyen elszámolásokkal – valószínűleg elég macerásan.

Márpedig a szerint ilyen adatokra szükség lesz. A hatóságnál lapunknak úgy nyilatkoztak: a kereskedő és a pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartásai alapján minden bizonnyal tisztázható lesz egy ellenőrzés esetén, hogy a tranzakciós illetéket az előírásoknak megfelelően fizették-e be. Vagyis: a bankoknak ez alapján minden egyes Penny Marketben történő készpénzfelvételnél meg kell valahogy kapniuk az adatokat. A Penny Market kártyaelfogadását biztosító OTP Banknál azt közölték: folyamatosak az egyeztetések a céggel, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a jogszabályoknak megfelelő működést.

Ugyanakkor mások nem osztják az adóhatóság álláspontját. Varga András, a Multikassza Pénzforgalmi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója szerint például a Penny cash back szolgáltatását nem terhelheti tranzakciós illeték, miután nem készpénzfelvételről, hanem visszajáró pénz átadásáról van szó. A szakértő hangsúlyozza: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény rendelkezései szerint a cash back nem MNB-engedélyhez kötött pénzforgalmi szolgáltatás. (Ezt lapunk kérdésére a jegybank is megerősítette.) A vezérigazgató szerint ez esetben a vásárló kérésére, a kártyás vásárlásához kapcsolódóan, a kereskedő csak készpénzben ad vissza a vevőnek.

Varga András hangsúlyozta: a tranzakciós illetéknél nem a kártyás vásárlást, hanem „a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetést” honorálja a jogszabály alacsonyabb teherrel. Azt a jogszabály nem említi, hogy a vásárlás feltétele volna a kedvezőbb illetékmértéknek, ahogy azt sem, hogy a vásárláshoz kapcsolódóan a bankkártya birtokosa nem kaphat készpénzt – emelte ki a vezérigazgató. Ezt szerinte nem is lehetne korlátozni: így ugyanis annak, aki hibás terméket adna vissza a kereskedőnek, de kártyával fizetett, csak úgy lehetne készpénzben kifizetni a szükséges összeget, ha ez után tranzakciós illetéket is fizetnének – érzékeltetette a helyzet furcsaságait.