Génmódosított vetőmagot zárolt a Nébih

A 34 tonna, árutermesztésre szánt vetőmagtételre a kockázatértékelés alapján végzett ellenőrzések során találtak rá a megyei kormányhivatal szakemberei.

Magyarország GMO-mentességét az ország Alaptörvénye is rögzíti. Ennek biztosításához – a vonatkozó rendeletek alapján – a NÉBIH, illetve a megyei kormányhivatalok vetőmag-felügyelői vetőmag előállítóktól, feldolgozóktól és forgalmazóktól egyaránt bármikor mintát vehetnek GMO-szennyezettséget ellenőrző vizsgálatokhoz. Évente átlagosan a belföldi előállítású tételek 5, az import tételek 10 százalékát választják ki kockázatértékelés alapján GMO vizsgálatra.

2015 februárjában a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal vetőmag-felügyelője összesen 11 kukorica tételt jelölt ki GMO ellenőrző vizsgálatra a Törökszentmiklósi Mg Zrt. Szenttamási vetőmag-előállító és feldolgozó üzemben tartott hatósági ellenőrzés során. A NÉBIH Központi Vetőmagvizsgálati Laboratóriumába beküldött mintákból az egyik hibridkukorica vetőmagtételnél GMO-szennyezettséget állapítottak meg. A szennyezettséget az ellenőrző vizsgálatok is megerősítették, és kimutatták a MON 88017 genetikai módosítás jelenlétét.

A laboratóriumi eredmények alapján NÉBIH haladéktalanul eljárást kezdeményezett a vetőmagtétel forgalmazójával, a Bázismag Kft.-vel szemben. A tételt hatósági zár alá helyezték és hamarosan megsemmisítik – áll a közleményben.

Egy januári európai uniós jogszabálymódosításnak köszönhetően a tagállamoknak lehetősége van eldönteni, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem, a közösségben Magyarország elsőként ültette át a jogszabályt a tagállami joganyagba. Korábban Magyarország már az Alaptörvényben is rögzítette, hogy GMO-mentes övezet kíván lenni.
Nem ez az első eset ugyanakkor, hogy Magyarországon GMO-vetőmagot találnak.

A legsúlyosabb ügy 2011-ben pattant ki, akkor már a nyár közepén, embermagasságú kukoricáról állapították meg a hatóságok, hogy tiltott vetőmagból keltek ki. Végül 4500 hektáron találtak kifogásolt, GMO-nak minősített kukoricát, az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium által meghatározott 400 méteres izolációs távolság miatt összesen 9 ezer hektárnyi termést kellett kitárcsázni.

Mint azt később lapunk elsőként megírta: a termést így sem semmisítették meg teljes egészében, a kifogásolt területek nagyjából 5 százalékán beérett a kukorica. Az ügyben akkor az is felmerült, hogy a GMO-minősítés esetleg tévedésen alapult. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) ráadásul később engedélyt adott az érintetteknek arra, hogy a már betakarított kukoricamagot hőerőművekben elégessék, sőt – a csírázást megakadályozó propionsavas kezelés után - állati takarmányként hasznosíthassák. A kukorica kitárcsázása miatt elmaradt hasznot, és az egyéb kárt összesen akkor 4 milliárd forintra becsülték a szakértők.

Az említett tétel szántóföldi előállításában a TM Zrt. nem vett részt. A feldolgozást és kicsomagolást követően a termeltető a vetőmagot elszállítatta. A TM Zrt. vetőmagüzeme eddigi működése alatt GMO-szennyezett vetőmagot még nem találtak. -->