Viszonylag gyorsan fogy az a gépjármű- és személyihitel-állomány, amelyet az év második felében forintosíthatnak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikai adataiból.
A jegybank nyilvántartása szerint május végén 197,6 milliárd forintnyi gépjárműhitel-állomány volt a háztartásoknál, amely már majdnem egynegyedével alacsonyabb az egy évvel korábbinál, de 13,8 százalékkal elmarad az év végi mennyiségnél is. Ráadásul a teljes állományon belül a svájcifrank-alapú hitelek aránya lassan, de folyamatosan csökken, ami egyrészt a már elindult, az adósok által kezdeményezett átváltásoknak, másrészt a törlesztéseknek köszönhető. A jegybank adatai szerint a járműhitelek 60 százaléka volt május végén svájcifrank-alapú, míg egy évvel korábban csaknem 63 százaléka; eközben a forinthitelek aránya 35,6-ről 38,5 százalékra emelkedett. Ennek megfelelően a gépjárműhiteleknél a májusi adatokat alapul véve nagyjából 120 milliárdnyi frankhitel és 2,3 milliárd forintnyi eurókölcsön várhat forintosításra.
A személyi kölcsönöknél – amelyeket a tervek szerint szintén érint a forintosítás második üteme – a májusig tartó egy év alatt 6,6 százalékkal, 308,8 milliárd forintra csökkent a teljes, kimutatott mennyiség. Itt ugyanakkor már nagyon kicsi az az állomány, amelyet érinthet a forintosítás, hiszen a devizaalapú kinnlévőségek mennyisége az ötödik hónapban 15,4 milliárd forintot ért el. (A svájcifrank-alapú hitelek dominanciája itt is magas, az euróhitelek mennyisége mára 2,5 milliárd forint környékére apadt.)
A gépjárműhitelek és személyi kölcsönök forintosításának kérdése a jegybank e heti tájékoztatóján került újra napirendre. Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója kedden úgy nyilatkozott: a forintosítás 90 százalékban véget ért, ugyanakkor van egy 10 százalékos rész, ami hátramaradt, és ezt kezelni kell. Az autóhiteleseknél – tette hozzá – nem volt olyan egyoldalú kamatemelés, mint a jelzáloghiteleknél, de továbbra is igen magas teherrel néznek szembe ezek az adósok is.
A nagy kérdés, hogy a jegybank, az érintett tárcák és a Magyar Bankszövetség egyeztetései milyen eredménnyel járnak majd, vagyis milyen árfolyamon történhet meg a forintosítás. Az eddigi hírek szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a jelzáloghiteleknél alkalmazott árfolyamokkal dolgoznak majd, ami az eurónál 309, a svájci franknál pedig 256,5 forintos kurzust jelent. A különbözet egy részét a jelek szerint viszont ismét a bankoknak és más pénzügyi szolgáltatóknak kellene állniuk. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára e kérdés kapcsán a közelmúltban úgy nyilatkozott lapunknak: a bankszektor elsősorban a saját területén, azaz a kamatszint mértékének csökkentésével támogatná, hogy a forintosítás során csökkenjenek az adósok terhei. Kovács Levente nyomatékosan jelezte: az árfolyamváltozásból fakadó terhek megosztását csak akkor vállalják a bankok, ha kompenzációt kapnak cserébe. Ez másképp nem is lehetséges, hiszen a kormány az EBRD-vel kötött megállapodásában vállalta, hogy egyoldalúan nem rak terheket a bankszektorra – hangsúlyozta.
