Az eredeti terveknek megfelelően ma elindul a kereskedelmi gázszállítás a magyar–szlovák összekötő gázvezetéken a szlovákiai rendszerirányító szóvivőjétől kapott tájékoztatás szerint.
Vahram Chuguryan a Világgazdaság kérdésére közölte: megoldódtak azok a tulajdonlási problémák, amelyek miatt az Eustream néhány napja veszélyben érezte a kereskedelmi üzem mai startját. A gond az volt, hogy a csőnek az Ipoly folyó alatti szakasza magyar kivitelezésben készült, és a szakasz szlovákiai része néhány nappal ezelőttig még nem került át az ottani rendszerirányító, az Eustream tulajdonába.
A csövön lekötött kapacitások nagyságát ma teszi közzé honlapján az Eustream. Arra a kérdésre egyelőre nem kívánt válaszolni Vahram Chuguryan, hogy érte-e cégét kár a kereskedelmi üzem kezdetének féléves csúszása miatt, ha pedig igen, kérhet-e kártérítést a késlekedésért felelős, magyarországi szállítási rendszer-üzemeltetőtől.
Az interkonnektor a térségünket átszelő, de még nem teljes észak–dél gázfolyosó egyik eleme. A folyosón a környező gázvezetékekből, de leginkább majd a horvátországi és a lengyelországi végpontjain létesülő cseppfolyósföldgáz-kikötőkből érkező gázzal bővíthető Közép- és Délkelet-Európa ellátása. Lefektetését a hazai rendszerirányító, az FGSZ Zrt. néhány éve elhalasztotta a nem elégséges kereskedői érdeklődés – vagyis a kihasználatlanság kockázata – miatt. A beruházásra végül állami döntés alapján és ellátásbiztonsági megfontolásra hivatkozva került sor, 30 millió euró uniós támogatással.
Mától fizikailag eggyel több irányból érkezhet az orosz gáz Magyarországra, amely a hosszú távú szerződés szerint két ponton adható át. Ezek most az ukrajnai (beregdaróci) és az ausztriai (mosonmagyaróvári). A szlovákiai útvonal használata akkor lehet célszerű, amikor a beregdaróci kapacitások kihasználtsága már teljes, de még van átveendő gáz. Ezt mostantól egyszerűbb az új, rövidebb útvonalon behozni, mint az ausztriain.
Mégis kérdéses, hogy mi lesz az új megoldás, ugyanis már a mai gyakorlat sem az előbbi megfontolást követi. Annak ellenére, hogy az Ukrajna felőli importkapacitások messze nincsenek kihasználva, az importőr mégis átutaztatja az orosz gáz egy részét – ráadásul egy ideje a nagyobb részét – Szlovákián át Ausztriába, hogy azután onnan hozza be. Ez a hazai felhasználó számára csak akkor lenne gazdaságos, ha a hosszabb útvonal igénybevétele valami miatt olcsóbb lenne, mint a kelet felőli.
Ha valóban olcsóbb, akkor súlyos gondok vannak a hazai beléptetési pontok és esetleg a szállítókapacitások (szabályozott) tarifáival. Ha nem olcsóbb, akkor az importőr saját üzleti megfontolásai miatt választja a hosszabb útvonalat, és fizetteti meg annak többletköltségeit a hazai felhasználókkal. Mindkét eset azt sugallja, hogy lehetnek még tartalékok a hazai gázárak csökkentésében. Ez még akkor is így van, ha Ausztria felől nem kizárólag orosz gáz érkezik.
Az ár lenyomását tehát segítheti a magyar–szlovák interkonnektor üzembe helyezése, mert ekkor az azon keresztül importálók versenyre kényszerítenék a „kerülő utas” kereskedőket.
Last minute orosz–ukrán áralku
Oroszország jelentős, ezer köbméterenként 40 dolláros árkedvezményt kínált Ukrajnának hétfőn az év harmadik negyedében szállítandó gáz után. A hivatalos ár változatlanul mintegy 247 dollár lenne, de ez már tartalmazza a kedvezményt. A 247 dolláros ár maga is 100 dollárral alacsonyabb volt az előzőleg megállapítottnál, mert a tegnap lejárt, úgynevezett téli gázcsomag részeként kapta a vevő, amelyben az orosz fél elengedte a 100 dolláros exportvámot. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója közölte, hogy az árcsökkentés összhangban áll a 2009-es orosz–ukrán gázmegállapodással. A RIA Novosztyi szerint viszont az ukrán vezetés elégedetlen a felajánlott diszkonttal.
