Rávette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a három nagy magyarországi sörgyárat arra, hogy szorítsák vissza a vendéglátóhelyekkel kötött, kizárólagos értékesítésről szóló szerződéseik arányát. Ezzel a kisebb gyártóknak, márkaforgalmazóknak is több lehetőségük nyílik arra, hogy bejussanak az eddig szinte teljesen lefedett piacra. A gyártók alighanem azért egyeztek ki a GVH-val, mert nem akarták kockáztatni egy nagy versenybírság kiszabását.

A versenyhivatal tegnap tette közzé, hogy elfogadta a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Dreher Sörgyárak Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft. (Borsodi) vállalásait, s ennek eredményeként a három legnagyobb magyarországi sörgyár csökkenti a kizárólagos szerződésekkel lekötött sör forgalmát. Ezért a nem állapított meg az ügyben jogsértést, és bírságot sem szabott ki.

A GVH megállapította, hogy a Heineken, a Borsodi, a Dreher és a Pécsi Sörfőzde Zrt. kizárólagos szerződésekkel a maga számára tartotta fenn a magyarországi vendéglátóhelyek sörforgalmának összességében 43,5–44,3 százalékát. Ezen túl az öt legnagyobb piaci szereplő (kiegészülve a Carlsberggel) 82–95 százalékát adta a HoReCa- (étterem, kocsma, kisvendéglő, szálloda) piac teljes értékesítésének a vizsgált időszakban. Így sem az sem a kisüzemi sörfőzdék nem tudtak piacot nyerni a nagy sörgyárakkal szemben a kizárólagossági kikötések miatt.

A GVH a társaságok vállalásai alapján kötelezettségként írta elő, hogy a Heineken, a Borsodi és a Dreher két lépcsőben, 2017 végéig összesen közel 20 százalékkal csökkentse az egyes vendéglátó-ipari egységek számára kizárólagosan (tehát más sörgyártó termékét akadályozva) értékesített sör mennyiségét.

A vállalásban szereplő csökkentések eredményeképpen a versenytől elzárt piacrészek a Heinekennél 4, a Borsodinál és a Drehernél 5-5 százalékkal csökkennek 2017 végére. Ezzel a lekötések által elzárt piacrész mérete összességében mintegy 30 százalékra esik vissza, lehetővé téve a többiek (ideértve a kis sörfőzdék) piacra lépési esélyének növelését. A Pécsi Sörfőzde – alacsony piaci részesedése miatt – nem járult hozzá érzékelhetően a halmozott hálózati hatáshoz, ezért a GVH megszüntette vele szemben az eljárást. A GVH szerint a kötelezettségvállalással hatékonyabban érhető el a törvény rendelkezéseivel ellentétes magatartás kiiktatása, és a döntés egyúttal iránymutatást ad más piaci szereplők számára. A GVH a gyártók kötelezettségvállalási nyilatkozatának mérlegelése után úgy ítélte meg, hogy annak elfogadásával megszűnik a versenyproblémát kiváltó halmozott piaclezáró hatás, és a kisebb piaci szereplők nagyobb eséllyel gyakorolhatnak versenynyomást a nagyobb sörgyárakra. Valószínűsíthetően enyhül az észlelt versenyprobléma ismétlődésének kockázata.