Mint a Világgazdaság érdeklődésére közölték: a végleges versenyképességi koncepción még dolgoznak, a kész anyagot szeptember 22-én, a Magyar Vasút 2015 konferencián ismertetik. A koncepciónak két apropója van. Egyfelől az, hogy az elmúlt egy évben jelentősen megváltozott a hazai vasutat érintő szabályozási környezet (például a vasúti törvény, képzési rendelet nyomán), másfelől pedig, hogy az Európai Uniós meghatározó érdek-képviseleti szervezetei (az UIC és a CER) ettől az évtől dolgozzák ki az európai vasúti árufuvarozói stratégiát. Ebben a munkában a Hungrail fogja képviselni a közép-európai vasúti érdekeket.
A koncepció előzménye az is, hogy Wáberer György, a közúti fuvarozók egyesületének elnöke (miniszterelnöki megbízott) nemrég megfogalmazta a logisztikai ágazat versenyképességének érdekében hozandó intézkedéseket. Csomagját a kormány augusztus 7-én tárgyalta, majd 16 pontos kormányhatározatban rögzítette végrehajtásának részleteit. Javaslatainak többségéhez örömmel csatlakoznának a hazai vasúti árufuvarozásban érdekelt cégek is, mivel azok alágazat-semleges végrehajtásával minden magyarországi logisztikai szolgáltató jól járna.
A Hungrail csomagjának egyik fontos eleme – Wáberer György kamionsofőr-képzési tervéhez hasonlóan – a vasúti járművezető-hiány feloldása. Mint a szervezetnél a Világgazdasággal közölték, mintegy 10 százalékkal kevesebb mozdonyvezető van az országban, mint kellene. Egy masiniszta kiképzése körülbelül ötmillió forintba kerül, és további hatalmas összegeket emészt fel a folyamatos továbbképzésük is. A vasútvállalatok ezért közel 250 mozdonyvezető kiképzéséhez szeretnének állami támogatást. Attól tartanak, hogy rendszerszinten fog problémát okozni, ha a mostani hiány továbbra is fennmarad, illetve nem csökken.
A szervezet fontosnak tartja, hogy a hatóságok a külföldi szolgáltatóknál is rendszeresen és következetesen ellenőrizzék a vonatkozó szigorú műszaki és munkáltatási szabályok betartását. A készülő koncepció szerint a büntetések – akárcsak a közúton – legyenek arányosak az elkövetett szabálysértéssel, és azt a hazai piaci szereplőkével megegyező hatékonysággal szedjék be. A verseny ugyanis erős: a magyarországi vasúthálózaton – akárcsak a közutakon – ma már számos külföldi szolgáltató tehervonata közlekedik, amelyektől a hozzáférés nem tagadható meg, ha eleget tesznek adminisztratív kötelezettségeiknek. Lobbizna az egyesülés a vasúti képzési rendszer felülvizsgálatáért is. Erről is készít javaslatot, ahogyan a mozdonyvezetők oktatási anyaga és tematikája felülvizsgálatának szempontjairól is.
A Hungrail szerint egyébként a magyarországi jogszabályok a kelleténél szigorúbban alkalmazzák az uniós rendeleteket, például a vonalismeret tekintetében. Ez jelentős extra tehertétel a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is. Noha az európai vasúthálózat egybefüggő, a közlekedés keretfeltételeit mégis zömmel a nyugati országok érdekei szerint alakítják. Végül az uniós jogszabályalkotás területén a jelenleginél aktívabb részvételre volna szükség. A magyar álláspont következetes képviselete e téren is milliárdos költségtöbbletektől mentesíthetné a piaci szereplőket.
„Az általunk összeállított vasúti árufuvarozási versenyképességi koncepcióban megfogalmazott irányelvek és érdekérvényesítési tevékenységünk révén lehetőség lesz a magyar szempontok széles körű megjelenítésére az európai árufuvarozási stratégiában, másfelől ezen nemzetközi stratégia számunkra releváns elemei is megjelenhetnek majd a hazai piacra fókuszáló anyagban. Olyan javaslatokat fogunk az asztalra tenni, amelyek elfogadás és végrehajtás esetén javítják a vasúti ágazat és a vállalkozások helyzetét” – szögezték le a Világgazdaságnak.
A közúttal azonos könnyítések kellenének
A Hungrail szerint a vasúti árufuvarozás prioritása a közúti fuvarozással szemben nem sérül, ha a vasúti közlekedésben érdekelt vállalatok a közútihoz hasonló könnyítéseket kapnak a kormánytól. Tavaly több mint 50 millió tonna árut szállítottak vasúton hazánkban; a teljes vasúti ágazat bevételei több mint egy százalékát tették ki a GDP-nek. Magyarországon az elmúlt tíz évben több száz milliárd forint értékű vasúti fejlesztés valósult meg, nagyrészt uniós támogatásokból. Ezek hatékony kihasználásához fontos, hogy a vasúti szállítás a következő években is tovább növekedjen.
