Ukrajna áramtermelésének mintegy felét az atomerőművek adják. Az atomtechnológiák és a fűtőelemek terén az ország ugyanúgy keresi az oroszt kiváltó vagy kiegészítő nyugati kapcsolatokat, ahogyan gázellátásában is.

Ám miközben az orosz–ukrán gázkapcsolatokat árvitákkal tűzdelt szállításcsökkentések, sőt -leállítások mérgezik, addig nukleáris téren ilyennek nincs híre. Ezt tükrözik a hivatalos ukrán statisztikák is, de már azt is, hogy az alternatív megoldás is megjelent a színen. Az év első felében a négy ukrajnai atomerőművet üzemeltető Energoatom kizárólag orosz gyártmányú nukleáris fűtőanyagot vásárolt, több mint 208 millió dollár értékben. A szállító a Roszatom állami atomenergetikai konszernhez tartozó TVEL volt. (E társaság látja el a Paksi Atomerőmű négy blokkját is, valamint majd az az azokat felváltó két új egységet is.) Ukrajna tavalyi, 628 millió dolláros éves nukleárisfűtőelem-beszerzéséből viszont 39 millió dollárnyit lecsippentett a japán–amerikai Westinghouse svédországi gyára.

Vagyis bár a TVEL és az Energoatom kapcsolata az országaik közötti feszült viszony ellenére is fennakadásmentes, nem tudni, mivé fejlődik az Energoatom és a Westinghouse együttműködése. Ukrajna négy, szovjet tervezésű és építésű atomerőművében összesen 15 energiablokk üzemel, ezek túlnyomó többségének ma még a TVEL szállít. Egyedül a Dél-ukrajnai Atomerőmű 3. reaktorában vannak a Westinghouse által gyártott fűtőanyagkötegek is. 2018-ra már kizárólag azok lesznek a kijevi atomenergia-felügyelet vezetője, Szerhij Bozsko minapi közlése szerint, a Delo.ua hírportál pedig azt írja, hogy a Zaporozsjei Atomerőmű 5. reaktorába jövőre helyezik be az első adag Westinghouse-fűtőelemet.

Műszakilag azonban nincs sínen a rivális termék. 2012-ben a Dél-ukrajnai Atomerőmű két blokkjában üzemzavart okozott az ott kipróbált Westinghouse-fűtőanyagkötegek meghibásodása, így az erőmű visszaállt az orosz termékre. Az atomerőmű három blokkjából egyébként a 2. blokk április óta áll, mert az ukrán atomhatóság nem találta biztonságosnak, az 1. blokkot pedig, amelynek üzemidejét 2013-ban tíz évvel megtoldották, egy javítás után kedden kapcsolták vissza az országos villamosenergia-hálózatra. Az Energoatom és a Westinghouse együttműködése egy 2000-es ukrán–amerikai kormányközi megállapodással indult, ennek alapján 2008-ban született meg a kereskedelmi partnerség, 2014 végén pedig egy 2020-ig szóló atomüzemanyag-szállítási szerződés.

Mindez csak a fűtőelemrésze Ukrajna nukleáris nyugati nyitásának. Tavaly szeptemberben született egy törvény arról, hogy az Energoatom legfeljebb 40 százaléka eladható külföldi befektetőknek, előtte pedig azt jelentette be az ország miniszterelnöke, hogy Ukrajnának új, lehetőleg nyugati tervezésű atomerőművekre van szüksége. (A 2014 végéig erről várt megállapodás azonban nem született meg.) Ám az igazi probléma a meglévő létesítmények felújítása, üzemidejük meghosszabbítása, illetve működésük megfeleltetése az uniós elvárásoknak, ami műszaki és gazdasági szempontból is kihívás. Erre állítólag szintén nyitott lenne a Westinghouse.