A nagy energiaforduló: B tervek kazáncserére

Sokat lendítene a hazai épületek energiafelhasználásának hatékonyságán, csökkentene energiaköltségein, és mérsékelné károsanyag-kibocsátásukat is, ha a mostaniaknál jobb hatásfokú gázkazánok működnének. A hatályos rendelkezés szerint szeptember 26. után már csak 86 százalékosnál magasabb hatásfokú berendezések telepíthetők, bár a kereskedők és – elsősorban – a lakossági vásárlók is várják azt a módosítást, amely szerint a háztartások az előbbi időponthoz képest néhány hónap haladékot kapnak az uniós szabályozás szerint is elvárt átállásra. (A nagy kazánváltó energiafordulóról szól a Világgazdaság csütörtöki konferenciája.)

A meglévő berendezéseket természetesen nem kell lecserélni, de újként már csak az aktuális elvárásoknak megfelelő, a keletkezett hőt kétszer hasznosító, úgynevezett kondenzációs kazán telepíthető. Ezek nemcsak hogy drágábbak az egyszerűbb berendezéseknél, de sokba kerülnek az üzembe helyezésükkel járó egyéb átalakítások is.

A teljes beruházás költsége szakma becslések szerint egymillió forintnál kezdődik. Erre a költségre ne csak az új kazánt vásárlóknak kell felkészülniük. Az ország kazánparkja ugyanis elöregedett, ezért előbb-utóbb le kell váltani a régebbi berendezéseket is. Ráadásul az épületnek a fűtéssel kapcsolatos bármely elemén, rendszerén is csak úgy hajtható végre változtatás, ha annak az új állapota már megfelel az aktuális előírásoknak is. Szélső esetben tehát ekkor is szembesül az épülettulajdonos a hatalmas pénzekbe kerülő és bonyolult engedélyezéseket is igénylő kiadással. Azon túl egyébként, hogy a gyártóknak energiacímkével kell ellátniuk kazánjaikat, címkézni kell majd az épület energiaellátási rendszerét is.

Az egyik legális kiskaput a haladékot adó rendeletmódosítás adhatja. Ez épp egybeesne azzal, hogy a fűtési idény közeledte miatt a kereskedők amúgy is nagy kazánkiárusításokra készülnek. A forgalmazók egyike, a Merkapt Zrt. Nagy Kazánválasztó néven például úgy indít akciót, hogy most először beszámítja az árba a leszerelt kazán árát is. (A régi berendezés egyes részeit tartalékként hasznosítja, a többit fémhulladékként eladja.)

Ha a lakosság kap átállási haladékot, akkor az e körbe tartozó vásárló olcsóbban jöhet ki egy kisebb hatékonyságú berendezés megvásárlásával. Igaz, ekkor nem lesz olyan alacsony a gázfelhasználása, mint jobb berendezéssel lehetne. Piaci forrásunk szerint közel 20 ezer, 86 százalékosnál alacsonyabb hatásfokú készülék vár gazdára. Ráadásul a gyártó tilalma miatt ezek jellemzően nem exportálhatók nálunk enyhébb szabályozású országokba.

Haladék nélkül is van egyszerűbb, a jogszabály által is támogatott, ám összességében nem olcsóbb megoldás a kondenzációs gázkazánnál. Lehet például levegős (de árammal működtetett) hőszivattyút telepíteni, ezzel nyáron hűteni is lehet, és nem kell hozzá speciális engedély, viszont ezt is támogatja az új rendelet. Új építésű épületeknél, családi házaknál választható a geotermikus megoldás is.

A pótmegoldásoknak sok a hátulütője

A családi házak tulajdonosai visszaállhatnak a vegyes tüzelésű kazánok használatára, netán fa- vagy széntüzelésre is. E megoldások azonban hatékonysági, költség- és környezetvédelmi megfontolásból is komoly visszalépést jelentenének, még a mai állapotokhoz képest is, és fel kellene adni miattuk a gázkazán használatával járó kényelmet. Egy észszerűbb megoldás feladását jelentené az is, ha az épület lakásai közvetlenül vételeznének gázt a hálózatról. Válthatunk végül villanyfűtésre is, de ez elég drága lenne. Ráadásul ha társasházak sora döntene így, az olyan többletteher lenne az elosztóhálózatok számára, amely az elosztócégeket esetleg extra fejlesztésekre kényszerítené.