Totálisan megijedtek az ukránok az aranykonvoj lebukása miatt, megtörhet Zelenszkij olajblokádja: már azt számolgatják, kibírja-e a gazdaságuk a magyar-szlovák csapásokat

A Barátság kőolajvezeték leállítása és az aranykonvojos incidens után Ukrajna mérlegeli, milyen következményekkel járna, ha teljesen megszűnne a kereskedelem Magyarországgal. A számításokból azonban kiderült: a magyar-szlovák blokádot már most is jelentősen megsínylette az ukrán gazdaság.

Március 6-án Magyarország a pénzügyi tranzit és az aranykonvoj kapcsán egyértelmű jelet küldött Ukrajna felé: hét Oschadbank-alkalmazottat tartóztattak le (azóta ők már Ukrajnában vannak, miután átadták őket a határon), furgonjaikban pedig 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat foglaltak le. Bár a határok formálisan nyitva maradtak, az esemény komoly politikai és gazdasági riasztást váltott ki Kijevben. 

Az adatokból kiderült, hogy Magyarország az ukrán import közel 2,5 százalékát, exportjából pedig 3 százalékot képvisel, míg Szlovákia hasonló arányban érinti az áruforgalmat.

Ez elsőre nem tűnik drámainak, bár érzékelhető volumen, ugyanakkor bizonyos kulcsfontosságú termékeknél az arány jóval nagyobb: 

• Magyarország az Ukrajnába irányuló földgázimport negyedét és az áramimport több mint egyharmadát, a kábelek és szigetelt vezetékek 26 százalékát, a szigetelőelemek 37 százalékát adja.
• Eközben Szlovákia az áramimport közel ötödét biztosítja, és egyes ipari szegmensekben még nagyobb arányban: papír- és kartonimport 26 százalék, gyanták 17 százalék, központi fűtési kazánok 22 százalék.

Az aranykonvojos eset nyomán Kijev mérlegelni kezdte a logisztikai és pénzügyi kockázatokat: ha a magyar-szlovák blokádok tartóssá válnak, az áramszállítás, földgáz, ipari alkatrészek és más kulcsfontosságú beszerzések kiesése már rövid távon is érzékenyen emelné az ukrán cégek költségeit.

Az arany- és pénzszállítás zárolása szimbolikus jelzés volt, de a gyakorlatban a magyar-szlovák útvonalak elvágása komoly ütést mérhet az ukrán gazdaságra.

A Barátság kőolajvezeték apróság ehhez képest

A helyzetet súlyosbítja, hogy a szlovák-magyar irányok logisztikailag kiemelkedő jelentőségűek: 2025-ben a szlovák határon 11,5 millió tonna áru haladt át, a magyar szakaszon 3,7 millió tonna. A határon kialakuló torlódások, szigorú ellenőrzések és a tranzit bizonytalansága már most érzékenyen növeli a költségeket, és a vállalatok rövidtávú alkalmazkodása sem egyszerű.

Kijevben tehát egyértelműen látszik: a zsarolás és a pénzcsempészés csúnyán vissza fog ütni, és ennek nem a magyar és szlovák, hanem az ukrán gazdaság fogja látni a kárát. Ha a blokád fennmarad, az akár teljes szektorokat is bedönthet, erre pedig egyáltalán nincsen szüksége az eleve ezer sebből vérző, háború sújtotta Ukrajnának.