Az autóexport a húzóerő

Az autóexport hajtotta az ipari termelés növekedését augusztusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint. A hónapban 6,2 százalékkal nőtt a termelés az előző év azonos időszakához képest, ami javulást jelent a júliusi 3,4 után, de ebben fontos szerepe volt a bázishatásnak. Tavaly nyáron hosszú időre leálltak az autógyárak, ami akkor teljesen lefékezte a növekedést, idén azonban sokkal rövidebb volt a szünet a szektorban. (Az Európai Unióban 1,9, az eurózónában 0,9 százalékkal nőtt a termelés éves alapon.)

A járműgyártás – a legnagyobb súlyú iparág – kivitele 17 százalékkal haladta meg az előző évit, az elektronika exportja viszont csak 2,2 százalékkal bővült. Az ipart most is a kivitel húzta, miután az exportértékesítés 9 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit, a belföldi értékesítés viszont mindössze 2,5 százalékkal bővült.

Rövid távon a Volkswagen-botrány minden bizonnyal nem veti vissza a hazai Audi-gyár termelését, miután nagy a kereslet a Magyarországon gyártott autók iránt. A közvetett hatások azonban már most érződnek külföldön: a német vállalatok hangulatát jelző ZEW index éves mélypontra esett októberben. Az ipar gyengélkedése viszont már a VW-botrány előtt elkezdődött: az előző hónaphoz képest 2 százalékkal esett vissza a termelés augusztusban, a júliusi 0,7 százalékos csökkenés után. Egy év alatt a feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban nőtt a termelés, ötben csökkent. A járműgyártás 17,8 százalékkal, az élelmiszeripar 13 százalékkal, az elektronika pedig 1,2 százalékkal erősített. Vagyis a három legnagyobb iparág növekszik, ami arra utal, hogy a következő hónapokban is bővülő termelési adatokat láthatunk.

A legnagyobb mértékben, 28 százalékkal a vegyi anyagok és termékek gyártása nőtt, amiben elsősorban az alacsony bázis hatása játszott szerepet. A gyógyszergyártás azonban 9,3, a gépek gyártása pedig 13 százalékkal esett vissza. Utóbbiban nagy szerepe volt a motor- és turbinagyártás 42 százalékos zuhanásának (ezért alapvetően a turbinák a felelősek).

A rendelési adatok alapján vegyes kép rajzolódik ki. Az új belföldi rendelések 27 százalékkal gyarapodtak, az exportrendelések viszont 0,9 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány volumene tíz százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit, ami azt vetíti előre, hogy a következő hónapokban is nőhet az ipar. A termelés érdemi növekedésének gátja lehet azonban, hogy alig épülnek új kapacitások.