BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Csőre töltött projektek várják a lakásáfa-csökkentést

Az összes eladáson belül jelenleg mindössze 6-7 százalék az új építésű ingatlanok aránya, ez azonban duplájára nőhet, ha a kormány 27-ről 5 százalékra csökkenti az áfát. A kedvezményes kulcs egyik hatása a négyzetméterárak mérséklődése lesz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) akár a jelenlegi 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkentését is támogatná, hogy sikerüljön beindítani az újlakás-építési piacot – írja legfrissebb számában a Figyelő. „Az összes eladáson belül jelenleg mindössze 6-7 százalék az új építésű ingatlanok aránya, ami akár a duplájára is nőhet, ha az áfa szintje 5 százalékra csökken” – mondta a Világgazdaságnak Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. A szakember szerint az árak is mérséklődhetnek, de semmiképpen sem akkora mértékben, amekkora az áfacsökkenés lesz. „Az összesen 22 százalékos csökkenés 20-30 százaléka az élénkülő kereslet miatt várhatóan emelkedő telekárakra megy majd el, 40 százalék a fejlesztői megtérülés javítására, és nagyságrendileg ugyanennyi lesz a vásárlók számára is érzékelhető piaci árcsökkenés” – véli Déry.

Ha az áfa 27-ről 18 százalékra változna, az csupán néhány hónapig hatna az árakra, az 5 százalékos áfa viszont valószínűleg tartós csökkenéssel járna. Az elemző úgy véli, ha a kormányzati elhatározás megszületett, akár már január elsejétől megtörténhet a tehercsökkentés, a folyamatot legfeljebb adminisztrációs akadályok hátráltathatják.

Az újlakás-piacot a gazdasági válság sodorta nehéz helyzetbe: építkezések maradtak abba, később pedig már el sem kezdődtek, nagymértékben csökkent azoknak a vevőknek a száma, akik hajlandók szakaszos fizetéssel lakást vásárolni, ezért a beruházóknak ma már jellemzően a teljes projektet előfinanszírozniuk kell, ami igen kockázatos. A KSH statisztikái szerint még az idei első fél évben is csökkent az átadott lakások száma a 2014-es értékhez képest. „Bár felméréseink tanúsága szerint százból 10-15 ember szeretne új lakást vagy házat vásárolni, végül csak feleennyien tudnak adásvételi szerződést kötni. Ennek jelentős részben az az oka, hogy alig van kínálat. Némiképpen biztató jel, hogy a használatba vételi engedélyek száma már emelkedik. Mindazonáltal nem várható, hogy az új építésű ingatlanok területén megismétlődik az a jelentős ár- és forgalomnövekedés, amely a használtlakás-piacon, főként a főváros belső kerületeiben, az elmúlt hónapokban kibontakozott” – tette hozzá Déry.

Gyors változás, átrendeződés mindenesetre nem várható, hiszen még a „csőre töltött” – azaz kész mérnöki és pénzügyi tervekkel rendelkező – projektek megvalósulásához is legalább egy-másfél év szükséges. A korábban leállított fejlesztések ugyanakkor viszonylag gyorsan újraindíthatók.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek