Közel hárommilliárd köbméter gáz gyűlt össze a magyarországi tárolókban, a betárolás még tart. A bő 48 százalékos töltöttség időarányosan több okból is megfelelőnek tűnik. Egyrészt, mert az ország gázigénye évek óta zuhan: a 2007-ben még 15 milliárd fölötti mennyiséget 2013-ban már alig 9 milliárd követte, továbbá, mert az elmúlt évek fűtési idényét mindig még legalább 1,6 milliárd köbméteres tárolói maradékkal zártuk, végül, mert van hazai termelés is, amelyből az ország keresletének az ötöde fedezhető.
E hárommilliárd köbméter azonban még messze van a 2014 telén elért, 4 milliárd közeli köbmétertől. A készlet növelésére a téli kereslet kielégítésén felül az Ukrajnán keresztüli esetleges elakadása miatt is szükség lehet, de a két tároló társaságnak (MFGT, MMBF) is nagyobb forgalmat és nyereséget ígér, ha minél jobban kihasználják az együtt mintegy 6,2 milliárd köbméteres kapacitásukat.
A betárolt mennyiség nagysága azon múlik, hogy a szabályozás mekkora biztonsági készlet fenntartását írja elő (az idén 915 millió köbmétert), mekkora az egyetemes szolgáltatásra jogosultak stabil ellátása miatt kötelezően tárolandó mennyiség, illetve hogy a gázkereskedőknek és a nagy felhasználóknak mennyire vonzó Magyarországon gázt tárolni. E vonzerőt alapvetően meghatározzák a hazai gázinfrastruktúra használatának szabályozott tarifái.
A tarifák a betárolási időszakban betárolásra ösztönzik a piaci szereplőket, máskor valamely okból egyes irányokból/irányokba vonzóvá vagy éppen nehézzé teszik a szállítást, hosszabb távú kapacitáslekötésre sarkallnak, és már nem engedik az olcsóbb, nem megszakítható kapacitások lekötését. Eredményként a belpiacon drágább a gáz, mint külföldön, a magyar gáztőzsdén csak mutatóban vannak kötések, szeptember 1-je óta például egy sem volt.
Egy néhány molekulás, szeptemberi tételen kívül (ami talán csak teszt volt) még senki nem használta a 170 millió euróból épített magyar–szlovák gázvezetéket. Nem tudnak megfelelő árat adni a magyarországi kereskedők sem az ukrán állami Naftogaznak, amely eddig a franciaországi GDF-től, a hazai MET-től és a svájci Axpótól vásárolt Magyarországon keresztül. Pedig a technikai lehetőségek nőnek: október 1-je óta kell rendelkezésre állnia a gáz Ukrajnába történő virtuális visszaszállításához szükséges új üzemeltetési módnak a magyar és az ukrán gázrendszer irányítóinak májusi megállapodása alapján. Igaz, a Naftogaztól úgy tudjuk, hogy a rendszer üzembe helyezéséhez még hiányzik a vonatkozó ukrajnai szabályozás.
A reverz rendszerben értékesítendő gáz eredeti eladója az orosz Gazprom, amely speciális feltételek mellett Magyarországon is tárolt gázt az előző fűtési idényben. Értesülésünk szerint már nem akar: talán, mert rosszallja az ukrán gázellátásban való magyar részvételt, vagy mert már nem vonzó számára a tavalyi konstrukció megismétlése. A Világgazdaság információi szerint a társaság októberben is a szeptemberi, ezer köbméterenként nagyjából 245 dolláros áron adja el a gázt a magyarországi nagykereskedőnek. Egy hónapja még 4-5 százalékos áresés volt remélhető.
Jók a téli gázkilátások
Kedvezők térségünk téli gázellátási kilátásai a Reuters szerint, mert az orosz gáz ukrajnai tranzitjáról folyó tárgyalások ígéretesek, az alacsony olajárhoz kötött orosz gáztarifa rekordmélységbe süllyedt, a tárolók pedig telnek. Miután a harmadik negyedévben 23 százalékkal nőtt a Gazprom kivitele az egy évvel korábbihoz képest, a télen rekordmennyiségű orosz gáz érkezhet Európába. A fő kockázat mégis a tranzit, amely az elmúlt tíz évben háromszor elakadt, és mert most is kérdés, hogy Ukrajnának lesz-e a télre elég gáza. Eddig 16 milliárd köbmétert tárolt be, de 19 milliárdra lenne szüksége. Október 1-jén a Naftogaz elveszítette gáz-nagykereskedelmi monopóliumát, ami nagy változásokat ígér keleti szomszédunk érintett piacán.
