Lezárult a brit királyi posta, a Royal Mail privatizációja azzal, hogy az állam intézményi befektetőknek eladta 13 százalékos tulajdonrészét, a maradék egy százalékot pedig a 499 éves múltra visszatekintő társaság a munkavállalóinak adta ajándék gyanánt, ahogy George Osborne pénzügyminiszter mondta: áldozatos munkájuk elismeréseként. A dolgozók kezében így már 12 százalékos részvénycsomag van. A postaprivatizációból a kincstárnak összesen 3,3 milliárd fontos bevétele származott, az utolsó csomagot részvényenként 455 pennys egységáron adta el, 591,1 milliót kasszírozva.
A két évvel ezelőtti magánosítás lezárását Osborne fontos mérföldkőnek nevezte a 29 millió családot kiszolgáló, történetére mindig büszke vállalat életében, amelynek hosszú távú jövőjét garantáltnak látja a pénzügyminiszter. Hozzátette: a vételárból befolyó minden egyes pennyt az eredeti célnak megfelelően az államadósság csökkentésére fordítanak, miközben a költségvetést is szigorúan kézben tartják.
Sokan, köztük a szakszervezetek a kincstári ezüst kiárusításáról, a közvagyon elkótyavetyéléséről beszélnek, felemlegetve, hogy a tőzsdei bevezetés 330 pennys áron indult, tavaly januárban a kurzus 615 pennynél tetőzött, de júliusban is még 527 pennynél járt, jóllehet a vállalat működése ekkora ingadozásokat egyáltalán nem indokolt.
Parlamenti képviselők szerint egymilliárd fontos veszteséggel adott túl az állam az „aranytojást tojó tyúkon”. Dave Ward, a Távközlési Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerint közérdek lett volna az állam befolyásoló szerepének megtartása a Royal Mailben. Mindenesetre az utolsó állami postarészvényeket megvásároló befektetők tegnap még nagyon nem örülhettek, az árfolyam ugyanis 5 százalékot vesztett erejéből, 447 pennynél állt meg, azaz papíronként 8 penny veszteséget kézbesített nekik a Royal Mail.
