BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Maradhat az önkormányzatoké a kéményseprés - csak elsőre lesz ingyenes

Módosító javaslatcsomagot nyújtott be a kéményseprőipari tevékenységről szóló törvényjavaslathoz az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága. Az előterjesztés szerint az önkormányzatok maguk dönthetnek arról, hogy fenntartják a közszolgáltatási szerződésüket vagy áttérnek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi szolgáltatásra.

A módosítás indoklása szerint az önkormányzat választási lehetőségének bevezetésével a kéményseprőipari szolgáltatás ellátását több esetben nem az önkormányzat biztosítja majd, hanem egy állami szerv, azaz az önkormányzat önként átadja a kötelező feladata ellátását a katasztrófavédelmi szervezetnek. Ugyanez a helyzet, ha a lejárt közszolgáltatási szerződés nem hosszabbítható meg, illetve ahelyett új nem köthető, ekkor is az állami szerv látja el a kéményseprőipari tevékenységet.

A kormány március 10-én nyújtotta be a parlamentnek a kéményseprésről szóló új törvényre vonatkozó javaslatát, amely szerint az önkormányzatoktól automatikusan a katasztrófavédelemhez került volna át a lakossági kéményseprési közszolgáltatás, 2016. január 1-jétől. A rendészeti bizottság javaslata szerint a jogszabály júliustól lépne életbe.

Abban az esetben, ha az önkormányzat a kéményseprőipari közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatója útján a továbbiakban is vállalja, a közszolgáltatást ugyanolyan feltételekkel kell ellátnia, mint az állami kéményseprőipari szervnek. Ez azt jelenti, hogy akár az állami közszolgáltató, akár az önkormányzati végzi a közszolgáltatást, csak a szolgáltatói előzetes írásbeli értesítés szerinti első időpontban lesz térítésmentes az ellenőrzés. A második és harmadik időpontban kiszállási és vizsgálati díjat kell fizetnie az ingatlan használójának.

A díjakat a jogalkotó a 2015. július 1-i állapot szerinti díjmértékhez viszonyítva állapítja meg, azt nem haladják meg. A lakossági körbe nem tartozó meghatározott társasházi, lakásszövetkezeti ingatlanhasználók a kéményseprőipari szervnek költségtérítést, az önkormányzati közszolgáltatónak a 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjat fizetnek. A lakossági körbe nem tartozó minden egyéb ingatlanhasználó a kéményseprőipari szolgáltatónak piaci egyedi árat, míg az önkormányzati közszolgáltatónak a 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjat köteles fizetni.

Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke a bizottság keddi ülését követően az MTI kérdésére azt mondta: a rezsicsökkentés előtt a privatizált kéményseprő vállalatok el tudták érni az akkori szocialista kormányzatnál, hogy a tarifák "minden határon túl" nőttek, három-négy-ötszörös tarifanövekedés következett be és ezek a vállalatok beálltak egy ennek megfelelő bevételi és költségszintre, amelyet nem tudtak visszavenni. Hozzátette: sok vállalat jelezte, hogy az új feltételek mellett nem tudja elvégezni a szolgáltatást, ezért teremti meg a módosítás a lehetőségét annak, hogy amennyiben egy vállalat nem tudja ezt a szolgáltatást ellátni, akkor azt a katasztrófavédelemnek legyen joga és lehetősége átvenni. Hozzátette: erről régóta egyeztetések zajlanak a kormány illetékeseivel illetve az érintettekkel.

Ellenzéki képviselők bírálták a bizottság keddi ülésén, hogy a bizottsági módosító javaslatot mindössze két órával az ülés előtt kapták meg. Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnöke azt mondta: valódi indokok nélkül egy piaci szegmenst "beszántani" nem alaptörvényszerű, továbbá szerinte évközben nem lehet ezt a szolgáltatási rendszert átvariálni, biztonsági kockázatot jelent, ha az átadás mégsem sikerül. Szilágyi György, a bizottság ülésén megjelent jobbikos országgyűlési képviselő többek közt azt bírálta, hogy "a kéményen dolgozó kisemberek" nem tudják, mi lesz velük, fél éve "altatják" a javaslatot bizottsági szinten, de még ez a fél év sem volt elegendő a kormánynak arra, hogy a szakmával egyeztessenek róla. Heringes Anita, a bizottság ülésén megjelent szocialista politikus úgy vélte: nem bizottsági módosító javaslatra volna szükség, hanem az eredeti javaslatot kellene visszavonni és olyan előterjesztést benyújtani, ami a szakma megelégedésére szolgál. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a katasztrófavédelemnél közfoglalkoztatottak végeznék ezt a munkát. Válaszul Kósa Lajos hangsúlyozta: kéményseprést csak megfelelő végzettség birtokában lehet végezni.  Vadai Ágnes független országgyűlési képviselő, a DK-s politikus arra figyelmeztetett: végzetes következményei lehetnek annak, ha a katasztrófavédelemnél nem áll rendelkezésre kellő tapasztalat ehhez a szolgáltatáshoz és szakmai párbeszédet sürgetett.

A kéményseprők helyzetének rendezetlensége miatt november elején 322 kéményseprő helyezte letétbe felmondását december 21-i határidővel. Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnöke szerint Magyarországon mintegy 900 kéményseprő dolgozik, akiknek majdnem 40 százaléka hagyja majd el a pályát, ha december 21-ig nem veszik újra a parlament napirendjére a kéményseprők jövőjét érintő törvénymódosítást. A szakszervezet azt kifogásolja, hogy nem lehet tudni ki lesz a kéményseprők munkáltatója, milyen keretek között kell majd a szolgáltatást nyújtaniuk, illetve milyen bérekre számíthatnak a munkavállalók.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek