Többet vásárolunk
Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,1 százalékkal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,1 százalék erősödést mért a KSH. Az idei január–szeptember közötti kiskereskedelmi forgalom volumene – a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 5,9 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát.
Üzemanyag-forgalom nélkül jóval gyengébb a szeptemberi kiskeradat, az élelmiszer-kereskedelem például kifejezetten gyengén teljesített, amit a nem élelmiszer jellegű vegyes termékforgalom kompenzált. A lassabb növekedés az iskolakezdéssel és a nyaralások végével magyarázható.
Az előző év végén – részben az online pénztárgépek bevezetése által okozott – magas bázis miatt az idei év hátralevő részében 4,5 százalék körül alakulhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése, éves átlagban 5,5 százalékos növekedésre számít a Takarékbank. Az elemzők a növekedési ütem jelentős részét az online pénztárgépek bevezetése utáni „fehéredésnek” tudják be, ezt a piaci szakemberek nem győzik hangsúlyozni, ám nem elhanyagolható tény, hogy a kiskereskedelemben erősen tetten érhető a fogyasztói optimizmus is. Ez a reálbérek erősödéséből, illetve a devizahitelek elszámolása után, a fogyasztóknál maradt nagyobb elkölthető jövedelemből táplálkozik.
Egyre kevesebb tényező ösztönzi a fogyasztót a takarékosságra és megfontoltabb kiadásokra, ráadásul az üzemanyag ára is tartósan alacsonynak bizonyul, amely újfent erősíti az elkölthető jövedelmet.
Az online pénztárgépek miatt mutatkozott fehéredés azonban lassan kifutóban van, ezt jelzi a kiskereskedelmi növekedés lassulása is (bár a karácsonyi időszakban folyó áron a forgalom átlépheti az ezermilliárd forintot is). A fogyasztói optimizmus 2016-ra is megmaradhat, éves szinten a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme 3 százalék körül alakulhat.
Dávid Ferenc: szerencsétlen az állami kvóta ötlete
„Nagyon szerencsétlen, ha az állam a foglalkoztatás terén kvótaszabályokat akar ráerőltetni a kereskedelem szereplőire, hiszen ebben a körben az állam nem munkáltató. Az államnak ott kellene ilyeneket megszabnia, ahol munkaadó, például az orvosok körében” – jelentette ki Dávid Ferenc tegnap az Európai Kereskedelmi Napon Budapesten. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a kereskedelmi szakmai képviselőire utalva hozzátette: „Nem szerencsés ennek a felvetése azért sem, mert az itt ülők az újságokból tudják meg, hogy a kormány mire készül.” Sajtóhírek szerint kormánykörökben felmerült egy Szathmáry Kristófhoz köthető olyan jogszabálytervezet, amely előírná a kereskedelemben, hogy a 400 négyzetméter eladótér feletti létesítményekben 70 négyzetméterenként egy dolgozót kötelesek legyenek foglalkoztatni a cégek. Ez egyes számítások szerint megduplázná az elsősorban a Tesco és az Auchan birtokában lévő hiper- és szupermarketek dolgozói létszámát, rendkívüli pozícióromlást okozva a munkáltatóknak. A hírek szerint ráadásul kifejezetten az élelmiszer-kereskedelemre vonatkozna a jogszabály, például barkácsüzletekre nem.Varga Mihály az eseményen elmondott beszédében reagált a főtitkár szavaira. Kijelentette: képviselői indítványról van szó, a kormány még nem alakította ki álláspontját az ügyben. Ugyanakkor hozzátette: a felvetést érdemes megvizsgálni. A magyar kereskedelem döntő része külföldi kézben van, a kormány feladata pedig a magyar kereskedelem érdekeinek képviselete, valamint az arra való törekvés, hogy a foglalkoztatás nőjön. (VG)
Varga Mihály az eseményen elmondott beszédében reagált a főtitkár szavaira. Kijelentette: képviselői indítványról van szó, a kormány még nem alakította ki álláspontját az ügyben. Ugyanakkor hozzátette: a felvetést érdemes megvizsgálni. A magyar kereskedelem döntő része külföldi kézben van, a kormány feladata pedig a magyar kereskedelem érdekeinek képviselete, valamint az arra való törekvés, hogy a foglalkoztatás nőjön. (VG)-->
