Éppen akkor akarja beszántani a kormány csodafegyverét Kapitány István, amikor fél Európa a magyar modellt másolja – legutóbb a lengyelek léptek erre az útra
Nem kis fejtörést okoz az európai kormányoknak az üzemanyagok drágulása, ami már hetek óta borzolja az autósok idegeit. Február 28-án tört ki az iráni háború, amelyben a perzsa állam az amerikaiak és izraeliek támadására válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, ahol a világ olaj- és LNG-kereskedelmének egyötöde halad át naponta. Pontosabban haladna, a lezárás óta több száz millió hordó esett ki a világpiacról, ami folyamatosan felfelé nyomja az olajárakat. Március 9. óta lényegében folyamatosan 100 dollár fölött van a Brent ára, emiatt múlt héten a Nemzetközi Energiaügynökség is megkongatta a vészharangot, hogy Európa az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválsága elé nézhet a következő hónapokban. Ehhez képest Kapitány István kiváló ütemérzékkel akar megszüntetni mindenfajta állami beavatkozást a tiszás energiaterv keretében.
Éppen akkor akarja beszántani a kormány csodafegyverét Kapitány István, amikor fél Európa a magyar modellt másolja – legutóbb a lengyelek léptek erre az útra
Erre reagálva döntött úgy a magyar kormány, hogy beavatkozik az üzemanyagpiacon. Március 10. óta Magyarországon védett üzemanyagárak vannak, ennek köszönhető, hogy
- a benzin 595 forintba,
- a gázolaj 615 forintba kerül literenként.
A kormányzati intézkedés azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságiminiszter-jelöltje, aki a Shellnél volt 37 évig felelős pozícióban, a múlt héten egy eseményen amellett érvelt, hogy kevesebb állami beavatkozásra van szükség, helyette szabadjára kellene engedni a piaci folyamatokat. Egészen pontosan úgy fogalmazott:
Egyszerűbbé kell tenni az állam működését, sokkal kevesebb beavatkozásra van szükség, sokkal kevesebb különadóra van szükség, sokkal kevesebb árstopra, árrésstopra.
Ezt azonban aligha lehet másképp értelmezni, mint hogy nem ért egyet a rezsicsökkentéssel, az árrésstopokkal, illetve védett üzemanyagárakkal sem, tehát miniszterként vélhetően kivezetné őket. Márpedig ez jelentős drágulást jelentene a magyaroknak: mivel a benzin piaci ára 690 forint, a gázolajé pedig 784 forint, ía benzinért literenként 95 forinttal, a gázolajért 169 forinttal kellene többet fizetni, ha nem lennének a védett árak.
És ott vannak még az élelmiszer-árrésstopok is, amelyek tavaly március óta vannak érvényben. Bár a kereskedelmi szervezetek régóta támadják, amiért szerintük jelentős veszteségük keletkezik rajta, a Magyar Nemzeti Bank szerint igenis működik az állami beavatkozás. Nagyjából másfél százalékponttal csökkentik az inflációt, tehát ha Tisza miniszterjelöltje beszántaná őket, ennyivel ugorhatna meg a drágulás Magyarországon.
A rezsicsökkentésről nem is beszélve, a földgáz és a villamos energia Magyarországon hatósági áras a háztartások 80 százalékának, tehát a piaci folyamatok szabadjára engedése hasonló drágulást okozna, mint Romániban, ahol tavaly a román kormány döntése miatt liberalizálták a piacot. Egyetlen hónap alatt, 2025 júliusában a háztartási villamos energia ára 60 százalékkal emelkedett, azóta pedig az infláció folyamatosan 9 százalék fölött van.
Kapitány István téved, ugyanis lehet, hogy az önszabályozó piac híve, de ma már alig akad olyan ország az EU-ban, ahol ne próbálnák meg valamilyen állami beavatkozással megvédeni az embereket a drágulástól.
Ráadásul olyan országokban is, amelyekre ő mintaként tekint.
Ausztriában is kimondták: valami bűzlik
A piaci folyamatokba való beavatkozás időnként indokolt lehet, és ezt a Magyarországgal szomszédos országok rendszeresen meglépik. A magyar kormányhoz hasonlóan gyorsan lépett Horvátország, Szlovénia és Szlovákia. Míg Horvátországban a jövedéki adót, valamint az üzemanyag-forgalmazók árrésének egy részét csökkentették, addig Szlovákiában Magyarországhoz hasonlóan hatósági árat vezettek be az üzemanyagárakra. Lengyelország pedig éppen a kedden jelentette be, hogy a brutális drágulásra válaszul hatósági árassá teszi az a benzint és a gázolajat.
Ugyanakkor nem csak a kevésbé fejlett, illetve lesajnált kelet-európai országok tesznek drasztikus lépéseket: április elsejétől, most szerdától életbe az osztrák kormány intézkedése, amely csökkenti az üzemanyag-kereskedők árrését. Tehát éppen azt teszi, amit Kapitány István ellenez.
Nyugati szomszédunknál már mindenhol 2 euró fölött van a benzin és a gázolaj ára, ezért akármennyire is gazdag ország Ausztria, a szlovén oldalon már megjelent a benzinturizmus, ahol korábban 100-150 forinttal volt olcsóbb a benzin vagy a gázolaj literje. Így a mostani tervek szerint az ásványolajadót literenként öt centtel csökkenthetik, miközben a finomítók és benzinkutak profitmarzsát korlátozhatják. A kormány célja, hogy megakadályozza a vállalatokat abban, hogy aránytalanul profitáljanak a válságból, és hogy az árakat kordában tartsa. Ezért arra számít, hogy az üzemanyag ára literenként körülbelül tíz centtel csökken ezen intézkedések kombinációjának eredményeként.
Az osztrák kormánynak régóta csípi a szemét, hogy milyen magas árréssel dolgoznak egyes kereskedők. Markus Marterbauer osztrák pénzügyminiszter tavaly decemberben egy sor intézkedést javasolt, hogy a kormány leküzdje az inflációt, amelyben szerinte több olyan elem is van, ami nem indokolt. Sőt, Marterbauer kijelentette:
Valami itt bűzlik, és úgy tűnik, egyesek a saját zsebüket tömik.
A miniszter kifakadásának oka nem más, mint a csökkenő olajárak voltak, amelyek nem tükröződtek az üzemanyagárakban. Tehát az osztrákok is látják azt, hogy a piac sokszor extraprofitra tesz szert a magasabb inflációs közegben, és kihasználja a helyzeti előnyét.
Németországban is készül valami
Németországba is hetek óta vita van az üzemanyagpiacba történő beavatkozásról, miután már több mint két hete meghaladja a 2 eurót a benzin és a gázolaj ára is. Ehhez képest a Bundestag csak múlt héten döntött egy intézkedéscsomagról, amely magában foglalja a benzinkutaknál az áremelés szigorúbb szabályait és a trösztellenes törvények szigorítását. Így a benzinkutak ezután csak naponta egyszer, délben emelhetnék az árakat, ez azonban aligha vigasztalja az autósokat.
A szakértők kétségbe vonják az új intézkedések sikerét is. Például Justus Haucap düsseldorfi közgazdász azt gyanítja, hogy az új tankolási szabályozás megkönnyítheti a fogyasztók számára az árak összehasonlítását. „Azonban nem világos, hogy ez fenntartható árcsökkenéshez vezet-e.” Mindenesetre a koalícióban már tovább folyik a vita az intézkedésekről. Ezek közé tartozik a benzinkutaknál a hozzáadottérték-adó csökkentése és az energiaszolgáltató vállalatok nyereségadójának bevezetése, amely lefölözhetné a szokatlanul magas nyereséget, illetve árplafon vagy a teherautók útdíjának csökkentése is szóba került.
Kapitány István a múltban ragadt
A Shell korábbi alelnökének gondolatmenete nem véletlenül ismerős. Korábban a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) képviselte a leghangosabban Magyarországon a piac mindenhatóságának elvét, ami úgy foglalható össze, nem kell beavatkozni a piaci folyamatokba, mert a piac képes önmagát szabályozni.
Az igazság az, hogy ez az elv a 2008–2009-es válság idején megbukott.
Az akkori válság nagy tanulsága, hogy igenis szükségszerű az állami beavatkozás, ugyanis nem működik az a láthatatlan kéz, amelytől sokan várják a megoldást. A válságokat végső soron mindig az állam oldja meg, legyen az bármilyen pénzügyi vagy gazdasági válság. Nem kell ilyen messzire menni, emlékezetes az is, hogy 2022-ben a földgáz ára a holland tőzsdén 350 euró fölé ugrott, amit lényegében semmilyen piaci folyamat nem indokolt. Ezekre a helyzetre reagálva vezetett be a kormány extraprofitadót. Ugyanakkor már 2010-ben is különadókat vetett ki a multikra és a bankokra. A miniszterelnök szerint azóta 15 ezermilliárdot vontak el a multiktól és bankoktól különböző formában, amit a magyar családokra költöttek.
Kapitány István elszólása nem véletlen. Már Kármán András, a Tisza másik gazdasági szakértője tavaly szeptemberben ismerte el a Bloombergnek, hogy kivezetné a Tisza-kormány a különadókat, azt viszont már nem árulta el, hogy a költségvetésből így kieső jelentős összegeket miből pótolná.
