BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Öntik a piacra az amerikai állampapírokat a jegybankok – ez állhat az eladások hátterében

Hiába tartják a legbiztonságosabb eszközök egyikének az amerikai adósságot, menekülnek belőle a központi bankok. Az amerikai állampapírokat több okból is kénytelenek lehetnek eladni a jegybankok, a dollárban árazott olaj finanszírozása mellett devizapiaci beavatkozások vagy épp egyszerű likviditásigény is állhat a háttérben.

Egyre kevesebb amerikai állampapírt tartanak a központi bankok a New York Fednél a legfrissebb adatok szerint. A hivatalos szervek állományában – melyben a jegybankok mellett kormányzati és nemzetközi intézmények számlái is megtalálhatók – a statisztika szerint február 25. óta 82 milliárd dollárral csökkent a külföldi intézmények állománya, ami 2012 óta a legalacsonyabb, igaz, így is 2,7 ezermilliárd dollár.

Egyre kevesebb amerikai állampapírt tartanak a New York Fednél a külföldi jegybankok / Fotó: AFP

Devizapiaci beavatkozást vagy olajat finanszírozhatnak az amerikai állampapírok eladásából

A Financial Times összefoglalója szerint ebben főként az olajimportőr országok finanszírozási igényei játszhatnak szerepet, valamint az, hogy az iráni háború árnyékában az egyes országok törekednek devizájuk védelmére. A dolláreszközök piacra dobása mind a két esetben segítséget nyújthat. 

A lap által megszólaltatott szakértő, Brad Setser a Council of Foreign Relations részéről olyan országokat említ ezek között, mint Törökország, Thaiföld vagy épp India. Törökország devizatartaléka február 27. óta 22 milliárd dollárral csökkent, sőt 

az ország még az aranytartaléka egy részét is piacra dobta a líra védelmében. 

Az eladott eszközök jelentős része pedig valószínűleg az amerikai államkötvények közül került ki.

A legmélyebb, legnagyobb piac

Az amerikai állampapírok egyebek mellett azért is népszerűek tartalékeszközként, mert a 30 ezermilliárd dolláros piac a legmélyebb és legnagyobb a világon. Ugyanakkor ez felfelé hajtotta az amerikai kötvényhozamokat is, a 10 éves állampapír hozama mintegy 30 bázisponttal nőtt a háború kezdete óta, megdrágítva az amerikai államadósság finanszírozását. Ugyanakkor 

távolról sem csak az amerikai állampapírok hozama emelkedett a háború kitörése óta, szinte minden ország állampapírja vesztett sz értékéből.

Ha egy kötvény veszít az értékéből, akkor a hozama nő. Hiszen ha például egy 100 egységre 10 egység kamatot fizető kötvény értéke 90-re csökken, akkor a 90-nek a 10 már több mint 11 százaléka, szemben az eredeti 10 százalékos hozammal.

Az adatot kommentálva a Marketwatch egy másik lehetséges eladói csoportot említ, a Közel-Kelet olajexportáló országait, melyeknek most likviditásra lehet szükségük, miután a Hormuzi-szoros lezárása elvágja őket bevételük jelentős részétől.

Az azonban mindenképpen figyelemreméltó, hogy a hivatalos állami és jegybanki készletek a New York Fed számláin 2012 óta nem látott szintre süllyedtek, már csak azért is, mert akkor a teljes amerikai állampapír-állomány a jelenlegi mindössze harmada volt. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a külföldi jegybankok szimplán máshol, és nem a New York Fednél tárolják készleteiket. Az amerikai állampapírpiacon azonban évek óta csökken a külföldi hivatalos szervek szerepe, miközben a magánbefektetők szerepe egyre nő.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.