A Renault újragondolta a középkategóriát

Miért gyártanak annyiféle autót a világban? Mert az emberek szerencsére nem egyformák. Ezért él a francia nagyautók nimbusza is, hiszen ha mindenkinek megfelelne az a kicentizett precizitás, amelyet a középkategória bestsellere, a Volkswagen Passat képvisel, a többiek akár le is húzhatnák a rolót. Odalenne a kreativitás meg az egyediség.

A Renault úgy érezte, nem engedheti meg magának, hogy feladja a küzdelmet. Akár még azon az áron is ott akart maradni a céges autók és a presztízslimuzinok között, hogy eldobja az 1993-ban bevezetett Laguna nevet. Úgy gondoskodott az utódlásról, ahogy a Ford a Mondeóval, az Opel az Insigniával és a Peugeot az 508-assal: egy autóval szolgálja ki a két kategória egykori vevőkörét. A névváltást ezúttal a Laguna utolsó generációjának viszonylagos sikertelensége is indokolta (bár a Talisman inkább illik egy ázsiai piacra szánt modellhez, mint egy európaihoz).

A fejlesztéskor nem ragaszkodtak semmihez, körülhatárolták, mik a vevők igényei, mit kell eldobni, mit érdemes megtartani. Fájó szívvel, de feladták a praktikusabb, ötajtós karosszériát a hagyományosabb négyajtós kedvéért. (A Ford már a 80-as években megtapasztalta a Scorpióval, hogy a konzervatív vevők többre tartják a szedánokat a ferde hátúaknál.) Legalább ilyen fontos a kombi karosszéria: a Talisman Estate már a bevezetéskor elérhető lesz, egyébként azonban csökkentették a variációk számát, nem lesz például kupé, összkerékhajtású, hathengeres, sőt hibrid változat sem.

Miután kipróbáltuk a Talismant, hihetőbbnek hangzik mindaz, amivel a Renault előrukkolt. Komolyabb a Lagunánál, nyilvánvaló, hogy nagyautót akartak faragni belőle, ami akkor működik legjobban, ha meglátjuk a tükörben a bizarr, irányjelzőt és nappali menetfényt is magában foglaló lámpacsíkot a fényszóró alatt. Szürkületben ugyanis egybeolvad a felső LED-del, luxuslimuzinnak láttatva az amúgy sem kicsi Talismant. Nem kérdés, hogy a Passat tárgyilagos stílusa nyomot hagyott a tervezőkben, élőben azonban csak egyes vonalak emlékeztetnek rá, összességében egyéni a végeredmény. Mostantól Renault-védjegy lesz az emblémáig benyúló hátsó lámpa, melyben a LED a gyújtás ráadásától kezdve világít.

A modellnek van stílusa, franciává mégis a részletek teszik, mert az összhatás inkább japános, sejthető, hogy a Nissan mérnökeinek köszönhető az egész autót körüllengő minőségérzet és a jó ergonómia. Az alacsony építésű karosszériában ideális helyzetben ülünk, és erről csak részben gondoskodnak a tíz irányban elektromosan állítható, hűthető-fűthető masszázsülések. Japános hangulatú a működés is, minden puhán és halkan teszi a dolgát, a belső csendről többrétegű hangszigetelő üveg, a „lármáról” 13 hangszórós Bose hangrendszer gondoskodik. Mégis a vezetési élmény a Talisman fő vonzereje: szerencsére megtartották a Laguna GT-ből a 4Control összkerékkormányzást, amikor a CMF padlólemezre váltottak. A gyors és hatékony rendszer érezhetően besegít a manőverezésbe. Lassan haladva a hátsó kerekei az elsőkkel ellentétesen fordulnak el akár 3,5 fokot, ami bevásárlókocsikra emlékeztető fordulékonysághoz segíti. Nagy tempónál már arra fordulnak 1,5 fokot, amerre az elsők, mi pedig úgy érezzük, bármilyen tempósan veszünk is egy kanyart, mintha csak egy láthatatlan kéz illesztené rá az ívre a Talismant.

A motorkínálat három tagból áll. Az alapdízel a 110 lóerős 1.5 dCi, a frissebb fejlesztésű 1.6 dCi 130, dupla turbós változatban 160 lóerővel is választható. Benzinesből a szintén 1,6-os TCe kerül bele 150 vagy 200 lóerővel. Így marad egyensúlyban a fogyasztás és a teljesítmény, ezért nincs szükség alternatív hajtású vagy RS sportmodellre. Az alapáras, hétfokozatú, duplakuplungos EDC-váltóval kipróbált csúcsbenzines utóbbiról, a 160 lóerős, hatfokozatú EDC-váltóval felszerelt dízel előbbiről győzött meg. Olasz szerpentineken és autópályákon sikerült kipróbálni az autókat, és hiába feszegettük a határaikat, maradtak még tartalékaik (a dízelből kiszállva 5,9 liter átlagfogyasztást írt a számítógép). Az egyik ütőkártya a fedélzeti rendszer: az Espace-ből átvett, álló formátumú érintőképernyő az elektromos kézifék gombja mögül is kezelhető. A nagy felületű ikonokat menet közben is biztosan el lehet találni, bár az ilyesmi továbbra is képes elterelni a figyelmet. Erre jó a vetített kijelző, melyről minden fontos infó leolvasható. A franciás utastérben nemcsak a 608 literes csomagtartó, a térkínálat is bőséges, csalódást egyedül a középkonzol fantáziátlansága és itt-ott idejétmúlt megoldásai okoztak.

Furcsa név ide vagy oda, 7,5 millió forintos alapárával a nagy Renault alkalmas rá, hogy meglepje konkurenseit, és vásárlásra buzdítsa célközönségét.