BP: tarol a zöldenergia

Rá sem lehet majd ismerni az Európai Unió energiapiacára 2035-ben, olyan hatalmasok lesznek a változások 2014-hez képest a British Petrol (BP) előrejelzése szerint. Az igények kielégítésében erősen megcsappan a szén-, az olaj-, valamint a nukleáris alapú energiatermelés súlya is, a gázé és a megújuló forrásból származóké viszont nő, az utóbbié 126 százalékkal. Összességében 5 százalékkal kisebb lesz az elsődleges energia felhasználása, éppen akkora szintet ér el, mint 1984-ben.

Az olaj marad a meghatározó energiaforrás 30 százalékos részaránnyal, amelyet a földgáz és a megújulók követnek. A zöldenergia szerepe 2023-ban lépi túl a szénét, 19 százalékos részaránnyal. Ázsia meg fogja előzni az EU-t abból a szempontból, hogy mely térségben generálnak több megújuló alapú energiaberuházást, ráadásul erre már 2016-ban sor kerül.

Az EU gazdaságának energiaintenzitása – vagyis az, hogy egységnyi GDP előállításához mennyi energiát használ fel – 33 százalékkal zsugorodik a vizsgált időszakban, folytatva az elmúlt 21 év tendenciáját. Így viszont az uniós elsődleges energiatermelés is csökkenhet 10 százalékkal. A fő vesztes a szén lesz, amelynek felhasználásával 62 százalékkal kevesebb energiát állítanak elő, a győztes pedig a zöldenergia, amely 2035-ben már a teljes termelés 36 százalékát adhatja.

A magyarországi arányok több ponton is markánsan eltérhetnek a BP által feltételezett uniós átlagtól. 2035-ben például a tervek szerint két ma is meglévő és két új paksi nukleáris blokk fog működni az országban, másfélszer akkora kapacitással, mint most a paksi atomerőmű. Akkorra leállhat a mátrai erőmű lignitbázisú termelése, és esetleg beindítják a ma többnyire kényszerpihenőn lévő gázerőműveket. A zöldenergia hazai sikere erősen függ a terület készülő támogatási rendszerétől, a Metártól.

A BP szerint 2035-re visszaesik az EU nettó energiaimportja, miközben gázból akár 41 százalékkal is többet hozhatunk be, mint 2014-ben. A felhasználásban a cseppfolyós gáz súlya 7 százalékról 28 százalékra emelkedhet, de az Oroszországból érkező gáz is stabilan tartja a 30 százalékos súlyát. A szén-dioxid-kibocsátás évi 1,2 százalékkal csökken, elérve az 1965 óta mért legalacsonyabb szintet.