Cégvilág

Sanyarú a szezon a hazai sípályákon

Nincs hó, meleg van, a legtöbb hazai sípálya ki sem tud nyitni. Az a pár létesítmény tartja a frontot, amely hóágyúval rendelkezik. Nekik is nehéz, mert ami havat előállítanak, az gyorsan elolvad.

Nagyjából tíz éve volt annyira kedvezőtlen az időjárás a magyarországi sípályák szempontjából, mint az idei. Egyetlen, hóágyúkkal felszerelt pálya van jelenleg nyitva, az eplényi. A hét végén talán egy másik, a mátraszentistváni is üzembe áll. A túl enyhe időjárás nemcsak Magyarországot, hanem a szomszédos államokat is sújtja, bár Ausztriában például a legtöbb helyen megvan a technikai feltétel a hóelőállításhoz, így melegebb időben is tudnak működni a felvonók és a pályák. „A hazai üzemeltetők előtt sincs más lehetőség, mint előre a technikai fejlesztések útján” – mondta lapunknak Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter elnöke.

Nagyjából félmillió magyar síel, ami komoly piacot jelent. Ha csak évente néhány napig sikerül őket itthon tartani a külföldi utazás helyett, az már jelentős pluszbevétel a turizmusnak. Összesen 40 pálya és 70 sílift áll a sportolni vágyók rendelkezésére. Igaz, ebből technikailag mindössze öt, az eplényi, a mátraszentistváni, a kékestetői, a sátoraljaújhelyi és a visegrádi pálya felszereltsége alkalmas arra, hogy havat állítson elő. Ugyanakkor egy-egy komolyabb beruházás milliárdos tétel – mondta Fehér Gyula. Az elmúlt öt év legnagyobb fejlesztése a 2,2 milliárd forintba kerülő eplényi síaréna volt, ezt követi 800 millió forinttal Mátraszentistván. Mindezt gyakorlatilag állami és uniós támogatás nélkül valósították meg a befektetők – tette hozzá.

A síturizmus ugyanis az a része a sportnak/idegenforgalomnak, amelyet gyakorlatilag magára hagytak. A 2,2 milliárdos eplényi fejlesztés 50 millió forint támogatást kapott mindössze. Amiben a kormányzat segít, az a síelés népszerűsítése, illetve az utóbbi időkben történt néhány kedvező jogszabályváltozás. Például kivették a vasúti törvény hatálya alól a sílifteket, így utóbbiak kezelőinek nem kell ugyanazt a vizsgát letenniük, mint a vasutasoknak. Mint Fehér Gyula mondja, az ágazatba érdemes lenne invesztálnia az EU-nak vagy a kormánynak, hiszen eddig csak bevételt hozott a központi büdzsének, illetve komoly költési kapacitással bírnak a síturisták. Ők azok, akik válságban vagy fellendülésben, havas télen vagy meleg időben, de addig mennek, amíg nem találnak maguknak síelésre alkalmas helyet.

Mint a klaszter elnöke elmondta, Magyarország viszonylag szerencsés helyzetben van, ugyanis amikor a hegytetőkön realtív meleg van, a völgyekben akkor is megül a hideg levegő. Amikor a hóágyúk a túl meleg időjárásban képtelenek megfelelő havat előállítani, akkor lent a völgyben ez megoldható, s onnan szállítják fel. Most is van erre példa, Eplényben. Ausztriában is sok helyen így csinálnak megfelelő havat a pályákra. Lehetőség van, pénz kell hozzá. A síturizmusos befektetések megtérülését tekintve különben hétéves ciklust szoktak vizsgálni. Ha abból van öt jó év, és csak kettő rossz, akkor visszajöhet a beruházás költsége – érvelt az elnök.

sípálya
Kapcsolódó cikkek