Állami támogatással épülhet a TAP

Az Európai Bizottság áldását adta arra, hogy a Transz-Adria-vezeték (TAP) lefektetésének görögországi kiadásaiba beszálljon a görög állam is, de csak a legszükségesebb mértékig. Azért kaphat állami támogatást a projekt, mert – mint közleményében Margrethe Vestager versenyügyi biztos kijelentette –, a sokmilliárd dolláros beruházás révén új forrásból érkezhet gáz Európába, így javul a földrész ellátásbiztonsága is. Maros Sefcovic, az EU energiáért felelős elnökhelyettese a déli gázfolyosó kiépülésének újabb lépcsőjét látja a TAP-ban.

A Görögország után Albániát is átszelő vezeték végpontja Olaszország lesz, vagyis a nyomvonal több pontjáról is létesíthető olyan leágazás, amelyen Magyarországra is el lehet majd hozni a déli térség, köztük Azerbajdzsán gázát. Azerbajdzsán azért kiemelendő, mert a TAP terve két éve a magyar részvétellel tervezett Nabuccóét ütötte ki a nyeregből azzal, hogy az azeriek úgy döntöttek: nem a Nabuccón, hanem a TAP-on küldik majd a gázukat Európába. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy térségünknek ma is szüksége lenne az azeri gázra. Piaci szempontból korábban sem volt, de a Nabucco tervének megszületésekor a döntéshozók még reális veszélynek tartották térségünk oroszországi importjának elakadását egy kisebb és egy komolyabb szállításleállítás tapasztalatából tanulva.

"Most nincsenek döntéskényszerben a politikusok, és gazdasági okokból Oroszország sem engedheti meg magának, hogy csökkentse Európa szénhidrogén-ellátását. Az ellátásbiztonsági szempontok persze sohasem hagyhatók figyelmen kívül, de a megoldás nem a sokmilliárd dolláros, óriásvezetékek építésében keresendő” – válaszolt a Világgazdaságnak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója. A szakember emlékeztetett, hogy a Nabucco is azért vérzett el közel tízéves huzavona után, mert gazdaságilag életképtelen volt, és nem lett semmi a piac által szintén nem igényelt Déli Áramlatból sem. Kihasználatlan Magyarország több olyan vezetéki összeköttetése is, amely nem kereskedelmi, hanem ellátásbiztonsági megfontolásból létesült, de a beruházási költségek ettől még felmerültek.

"Európában túlkínálat van gázból. Az előrejelzések szerint ráadásul alig fog nőni a kereslet, amikor terjednek az alternatív üzemanyagok, és takarékoskodunk az energiával. A TAP-hoz is azért kell állami támogatás, mert a befektetés nem eredményezné a várt hozamot” – mutatott rá Hegedűs Miklós.