Öt magyar vezetőből egy gondolja csak, hogy új dolgozókat fognak felvenni

A magyar pénzügyi vezetők cégük pénzügyi kilátásait illetően a legpesszimistábbnak számítanak a régióban, ennek ellenére a bevételek és a működési nyereségráta terén a közép-európai országokhoz hasonló növekedést várnak 2016-ban. Kiemelkedő prioritásként kezelik üzleti modelljük újragondolását vagy átstrukturálását - derül ki a Deloitte 11 közép-európai országban készített, évente megismételt felméréséből.

A Deloitte közleményében ismerteti: a magyar pénzügyi vezetők mindössze 31 százaléka tekint optimistán vállalata pénzügyi helyzetére, ami régiós összevetésben kiemelkedően borúlátónak számít, a megkérdezettek 65 százaléka ugyanakkor jelenlegi, kedvezőtlennek ítélt gazdasági helyzete ellenére növekedést vár a 2016-os eladásokban.

A vezetők az elmúlt évhez képest jóval szerényebb GDP-növekedéssel számolnak, ami részben összefügg az üzleti környezetben lévő bizonytalansággal. Közép-európai társaikhoz viszonyítva kisebb arányban tervezik beruházási kiadásaik növelését, így a magyar beruházások növekedésének aránya elmaradhat a közép-európai átlagtól.

Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. partnere szerint a külső bizonytalanság továbbra is kiemelt kockázati tényező a pénzügyi vezetők életében. Idén azonban már nem a gyorsan változó jogi és adózási környezet, hanem a piaci nyomásból fakadó árcsökkentés jelenti a legkomolyabb kihívást. Ezt követik az egyre szigorodó üzleti szabályozások, valamint a társasági és adójog gyors változásai.

A cégek számára ezért belső költségeik csökkentése valamint bevételeik növelése jelentik az elsődleges prioritást. A megkérdezettek csaknem 88 százaléka tervez valamilyen formában vállalati restrukturálást vagy új üzleti modell bevezetését, amellyel nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is árbevétel-növekedést szeretnének elérni.

A tavalyi felmérés során a pénzügyi vezetők 38 százaléka gondolta, hogy az elkövetkező egy évben csökkenni fog a munkanélküliség. Ez az arány idén 21 százalékra olvadt, a stagnálást vizionálók tábora pedig a tavalyi 33-ról mintegy 58 százalékra növekedett, míg a munkanélküliség emelkedését 21 százalék várja.

A vállalati fúziókat és felvásárlásokat illetően a pénzügyi vezetők 48 százaléka számít bővülésre, 48 százalékuk nem vár változást, csökkenésre pedig a tavalyi 11 százalékkal szemben csupán 4 százalék számít az elkövetkező egy évben.

A magyar pénzügyi vezetők 19 százaléka számít vállalatánál munkaerő-bővülésre. A pénzügyi területen 70 százalékuk szerint idén sem lesz hiány szakértő munkaerőből, ami régiós szinten is kimagasló arány. A középvezetői szint számít idén is a legkritikusabbnak (58 százalék), de az előző évekhez képest jelentősen megnőtt azok száma is, akik szerint a tehetséges pályakezdő dolgozók felkutatása egyre komolyabb problémát jelent, és jelenthet a jövőben.

A pénzügyi vezetők 81 százaléka gondolja úgy, hogy a vállalkozások számára könnyen hozzáférhetőek a szükséges hitelforrások. A banki hitelfelvétel megítélése a tavalyi évhez képest nem változott: a pénzügyi vezetők 40 százaléka tartja vonzó lehetőségnek, ugyanakkor tőkefinanszírozást csupán a válaszadók 25 százaléka választana. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy 68 százalékuk inkább "befelé fordul", és a belső finanszírozási formát tartja vonzónak.

Demeter Ákos szerint a jelenleg instabil gazdasági környezet hatott a vállalatok kockázatvállalási hajlandóságára is: a magyar cégek 77 százaléka idén várhatóan nem vállal nagyobb kockázatot, és ez a hozzáállás a felmérésben részt vevő más régiós országokra is jellemző, bár némileg kisebb mértékben.