A tartozások fele sose lesz kifizetve

A lánctartozás mértéke 2015 végén is magas szinten állt az építőiparban, becslések szerint elérte a 250 milliárdot – mondta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

Ráadásul ennek a fele valószínűleg sohasem lesz kifizetve, mivel mögötte az adós eltűnt vagy tönkrement, illetve az elhúzódó gazdasági perek lezártáig újabb cégmegszűnések lehetetlenítik el a tartozások behajtását.

Bár a magyar építési piacon az elmúlt két évben a hatéves recesszió után élénkülés volt tapasztalható, nagyrészt az uniós forrásokból finanszírozott középítkezéseknek köszönhetően, továbbra is magas a veszteséges és megszűnő vállalkozások száma – állapította meg az ÉVOSZ tanulmánya az építési ágazat 2016. évi súlyponti problémáiról. Tavaly összesen 6509 társaság szűnt meg az ágazatban, 17 százalékkal több, mint 2014-ben, ez az utóbbi évek legnagyobb mértékű cégmegszűnését jelenti. Az építőipari vállalkozások zömének pénzügyi tartaléka nincs, a likviditási helyzetük rossz.

Az ágazat jövedelmezőségi mutatója ugyan 1-2 százalékkal javult, de továbbra is alacsony: az árbevétel-arányos nyereség átlag 5-6 százalék között mozog, de nagy a szóródás a mínuszoktól a 15 százalékig, elsősorban attól függően, hogy a vállalkozás melyik építőipari alágazatban tevékenykedik. Mindezt súlyosbítja, hogy a válság óta a kereskedelmi bankok az építőipari cégek finanszírozását ítélik továbbra is a legkockázatosabbnak. A jegybank növekedési hitelprogramjába csak kevés építőipari vállalkozás tudott bekapcsolódni.

Így az is jelentős eredmény, hogy az elmúlt két évben nem nőtt tovább a lánctartozás, ez a javuló piaci környezet mellett a kormányzati intézkedéseknek is köszönhető, különösen a vitás ügyek megoldását segítő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) létrehozásának, amely 2014-ben kezdte meg működését. A TSZSZ a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó kérelme alapján ad szakvéleményt a teljesítésigazolás kiadhatóságával összefüggő vitás ügyekben. Utóbbi kiadásának gyakori, sokszor indokolatlan késleltetése, megtagadása ugyanis a lánctartozások kialakulásának egyik oka. Koji László szerint a lánctartozások további csökkentéséhez a gazdasági perek felgyorsítására is szükség volna, hogy az évekig elnyúló eljárások ne adjanak lehetőséget a tartozások eltüntetésére.

Féltik a magyar bérelőnyt

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) nem támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely módosítaná a külföldre kiküldött munkavállalók bérezésére vonatkozó szabályokat – áll a szervezet közleményében. A tervezet szerint azonos munkáért azonos helyen azonos bért kellene alkalmazni, vagyis az adott szektorra jellemző átlagbért kellene adni a munkavállalóknak a kiküldetés ideje alatt, míg jelenleg a fogadó országban érvényes ágazati minimálbért kell fizetni. Az ÉVOSZ szerint a javaslat elfogadása esetén csökkenne a magyar vállalkozások versenyelőnye az Európai Unió országaiban, illetve csorbulna a verseny, a szolgáltatások áramlásának szabadsága.