Bankokon bukhat meg a bányamentés

Visszavághatnak egyes lengyelországi bankok az extra terheket rájuk rakó kormánynak azzal, hogy megnehezíthetik annak a tervnek a végrehajtását, amellyel megmenekülhetne a csődtől az ország, sőt Európa legnagyobb bányatársasága, a katowicei Kompania Weglowa (KW). Pedig a Jog és Igazságosság (PiS) vezette jobboldali kormány a héten megállapodott a szakszervezetekkel a további költségcsökkentő intézkedésekről, beleértve azt is, hogy két évre felfüggesztik a bányászok éves bónuszát, amivel mintegy 200 millió zlotyt (53 millió dollár) takarítanak meg. Ez csak csepp lenne a tengerben, hiszen a mintegy 32 500 főt foglalkoztató állami vállalat adósságállománya megközelíti a 8,5 milliárd zlotyt, de a mentőakció lényege nem is a költségcsökkentés, hanem KW teljes újjászervezése.

A szakszervezetek által már ugyancsak elfogadott terv szerint összevonnák a vállalat egyes bányáit és veszteséges vagyonelemeit, majd ezeket átvinnék a bányászat átszervezését célzó SRK nevű állami vállalatba (ez mintegy 4 ezer főt érintene). Magát a KW-t ezek után PGG (Lengyel Bányászati Csoport) néven pozicionálnák újra – idézte a Platts Tomasz Rogala vezérigazgatót –, úgy, hogy három állami többségű közüzemi szolgáltató is beszállna, összesen 1,5 milliárd zlotyval. Az érintett állami, illetve magánbankoktól pedig azt várják, hogy a kezükben levő mintegy 500 millió zloty értékű KW-kötvényt cseréljék át PGG-részvényekre – ez az, amiért a bankok nem lelkesednek. A spanyol Santander lengyelországi leánya, a BZ WBK, valamint a francia BNP Paribas érdekeltsége, a BGZ már jelezte, hogy nem csatlakozik a kötvénykonverzióhoz – tudta meg a Reuters banki forrásokból –, az állami tulajdonú Alior Bank pedig azt közölte, hogy ugyanolyan feltételeket akar, mint a magánbankok. A bankoknak jó okuk van a keménykedésre, hiszen az új kormányzat első dolga volt egy különadó kivetése a mérlegfőösszegükre – abból finanszírozzák a beígért szociális juttatásokat –, emellett a vártnál rosszabb feltételeket kényszerítettek rájuk a devizahitelek zlotyra váltásánál.

Az energiaügyi miniszter most más megoldást keres – értesült a Reuters –, azt nem tudni, mi lehet ez, de az idő sürget. A KW-nak már arra sincs pénze, hogy májusban bért fizessen – írta a Thenews.pl portál –, és ha nem tudják gyorsan felállítani a PGG-t, akkor nem marad más, mint a csőd. Még akkor sincs azonban minden rendben, ha időben feláll az új társaság, mert az üzleti tervet, illetve a finanszírozást úgy kell összerakni, hogy az Európai Bizottság ne minősíthesse tiltott állami segítségnyújtásnak az egész manővert. Ezt a célt szolgálja az is, hogy az üzleti tervben leszögezték: a PGG-be beszálló társaságoktól tíz évig nem lehet újabb tőkehozzájárulást kérni. Az egyelőre nem világos, hogyan akarják kezelni azokat a gondokat, amelyek miatt eddig szenvedett a KW: az alacsony világpiaci szénárakon túl a legnagyobb problémája a drága termelés – a társaság kiadásainak 60 százaléka munkaerőköltség. A PiS egyik fő választási ígérete az volt, hogy fenntartja a szénbányászatot, és megőrzi benne a munkahelyeket – az ágazatban összesen mintegy százezren dolgoznak –, szakértők szerint azonban hosszabb távon nem fog menni a veszteséges bányák támogatása. Egyre nagyobb ráadásul a nemzetközi nyomás annak érdekében is, hogy az ország álljon át a mostaninál tisztább energiára; a Platts adatai szerint a lengyel áramtermelés 90 százaléka származik szénalapú erőművekből.