Magyarországon is rohamosan terjednek a drónok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNincs tudomása a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (NKH) a londonihoz hasonló esetről, amelynek során a napokban valószínűleg drónnal ütközött a brit főváros légterében a British Airways légitársaság egyik repülőgépe. A részletes szabályozás hiánya, valamint a felhasználók tudatlansága, felelőtlensége és nem utolsósorban számuk elképesztő mértékű növekedése megnöveli az ilyen és ehhez hasonló események bekövetkeztének kockázatát – közölte a Világgazdasággal az NKH. Nagy-Britanniában nem ez volt az első ilyen eset, tavaly, a második fél évben hét olyan, csaknem ütközéssel járó eset jutott a UK Airprox Board nevű szakértői testület tudomására, amelyben drónok okozták a veszélyhelyzetet. A testület ezek közül négyet minősített A kategóriás, vagyis különösen veszélyes incidensnek.
Becslések szerint ma már havonta százezer drón talál gazdára a világon. A következő tíz évben a katonai és a civil drónpiac mérete elérheti akár az 59 milliárd fontot, 2035-re a technológia alkalmazása pedig akár a mindennapok részévé is válhat.
A Magyarországon fellelhető drónok pontos számáról nincsenek pontos információk, a kizárólag magáncélú (hobbicélú) felhasználásnál külön hatósági engedély beszerzése pillanatnyilag nem szükséges – ezt csak akkor kell kérni, ha a robotrepülőt igazi munkára fogják. A becsült adatok és az árak csökkenése alapján kimondható, hogy exponenciális növekedésről beszélhetünk – közölte az NKH. A szervezet légügyi hatósága eddig több mint száz kereskedelmi célú drónhasználatra vonatkozó engedélyt adott ki. A tevékenységi engedély díja 19 ezer forint, az eseti légtérengedély pedig háromezer forintba kerül. (A pilóta nélküli légi járművel zajló munkavégzéshez egy tevékenységi és – a munkaterület függvényében – egy eseti vagy korlátozott légtérengedély iránti kérelmet kell a hivatalhoz benyújtani. A tevékenységi engedély legfeljebb három hónapra adható ki, és az érvényesség időtartamán belül kiterjeszthető, illetve a még érvényes engedély meghosszabbítható.)
Engedély tehát nem minden esetben kell, de a légi jármű tulajdonosát teljes körű büntetőjogi felelősség terheli a használat során bekövetkező balesetekért, anyagi kár okozásáért, a légi közlekedés szabályainak megsértéséért. Ennek elkerülése érdekében kifejezetten ajánlott az eszközt a tulajdonos birtokában lévő területen használni, a más természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő, illetve közterületeket elkerülni, az emberek fölötti repüléstől pedig szigorúan tartózkodni kell – hangsúlyozta az NKH. A jogszabályok szerint nem történik légtérsértés, ha például a szomszédos országokból berepül egy drón a magyar légtérbe. A már említett engedélyek birtokában ugyanis használhatja a magyar légteret külföldi, pilóta nélküli légi jármű.
Ezeket a pilóta nélküli járműveket többféle módon lehet osztályozni, például a felszálló tömeg, az irányítás módja, a felhasználás célja alapján, de ez az első dolog, amit a készülő jogszabálynak tisztáznia kell, mert ezek a szempontok határozzák meg a használattal kapcsolatos engedélyeket és a hatósági eljárásokat – közölte az NKH. A végleges jogszabály kidolgozása – a párhuzamosan zajló uniós jogalkotási folyamat előrehaladásának figyelembevételével – jelenleg is zajlik. A hatóság közlése szerint az átmeneti időszakban egyébként a már két éve alkalmazott engedélyezési eljárás a mérvadó. Uniós szinten 2016-tól várható a drónok polgári légtérbe való fokozatos integrációjának megkezdése, aminek eredményeképpen 2018-ra megszülethet az uniós szintű egységes szabályozás is.
