Májustól minden más lesz

Május elsején teljesen megújul az unió vámszabályozása: a több mint húszéves rendelkezések helyébe az e-ügyintézésre épülő egyszerűbb jogrend lép, ám mindez jelentős kihívás elé állít minden olyan vállalatot, amelynek dolga lehet a vámügyekkel. A kereskedők mellett termelő vállalatok, fuvarozók, logisztikai társaságok is érintettek – hangsúlyozta egy háttérbeszélgetésen Fülöp Attila, a EY adó üzletág vámszakértője. Szerinte az érintetteknek nemcsak a vámeljárási rendjüket és az üzleti folyamataikat, hanem még a szerződéseiket is érdemes átnézniük, hogy minden megfeleljen az új szabályozásnak. Az új szabályokat május elsejétől már alkalmazni kell. Ez nemcsak új vámeljáráskódokat és a bejelentések változó adattartalmát jelenti, de – például – a vámérték számítási módjának megváltozását is. Vagyis aki nem készül fel, az nemcsak azt kockáztatja, hogy áruja napokig vesztegel a rosszul megkezdett vámeljárás miatt, hanem jelentős bírsággal is szembesülhet.

Változás, hogy májustól az utolsó eladás elve szerint kell megállapítani a vámértéket, azaz nem lesz lehetőség arra, hogy közvetlenül az EU-ba történő értékesítést megelőző, korábbi értékesítés alapján határozzák meg a vámértéket – tehát például az egyes cégek hasznai is beleszámítanak ebbe. Nagy valószínűséggel növeli majd a vámértéket az importáruknál fizetett licencdíj is. Egy márkás ruha behozatala esetén például nem csak a darab készítésének értéke lesz az elvonás alapja, hanem ebbe beszámít a hazai forgalmazónak a külföldi anyavállalat számára a logó használatáért fizetett díj is.

Fontosabb lesz az „engedélyezett gazdálkodói státusz” (AEO) megszerzése a külkereskedelemmel foglalkozó cégeknek. Magyarországon 313 ilyen minősítésű társaság van – ők eddig is kaptak különféle kedvezményeket (kevesebbet ellenőrizték őket, önadózással teljesíthették importáfa-bevallásukat, 0-tól 24 óráig vámkezelhettek). Fülöp Attila szerint az új környezetben hátrányt jelenthet ezen státusz hiánya, hiszen az számos vámjogi egyszerűsítés előfeltétele lesz. Az új szabályok szerint például az AEO-minősítéssel rendelkező cégek élhetnek majd a központi vámkezelés lehetőségével, például a Hollandiában lévő áru vámkezelését intézhetik majd a magyar hatóságokon keresztül. Sőt e cégek lehetőséget kapnak arra, hogy a vámot önértékeléssel (vagyis saját bevallásuk alapján) állapítsák meg, míg a többieknél továbbra is a hatóság szabja majd ki a terhet. Az AEO-s cégek az esetek nagy részében mentesíthetők lesznek a vámbiztosíték megfizetése alól. Például: májustól alapesetben az átmeneti megőrzés esetén is kötelező lesz a vámbiztosíték megfizetése. Ez annyit jelent, hogy már akkor le kell tenni pénzt, amikor az áru átlépi az uniós határt, és még igazából meg se kezdték a vámkezelését. A minősített cégek e biztosíték megfizetése alól azonban kaphatnak felmentést.

Gyorsított ütem

Az új magyar szabályozást néhány napja, április 11-én fogadták el, és további NGM-rendeletek megjelenései még hátra vannak, ám Vargha Zoltán, az EY adó üzletág vámszakértője, szerint a „késlekedés” nem a hazai szabályozók hibája: bár az EU-ban tíz éve folyik az előkészítés, és az új vámkódexet már 2013 végén elfogadták, a részleteket kibontó „végrehajtási rendeleteket” csak decemberben hirdette ki Brüsszel. A szabályok ráadásul tovább változnak: a teljes vámeljárás elektronizálása 2020-ban fejeződik be.