Az áprilisi szerződött állományt figyelembe véve összességében szinte teljesült az a befektetési volumen, amit a 2009 óta elindult EU-s Jeremie kockázatitőke-alapoktól elvártunk – adott helyzetjelentést a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Világgazdaságnak. Annak kapcsán, hogy május 31-én lejár az a határidő, ameddig a 28 kiválasztott alapkezelőnek be kell fektetnie a rá bízott 131,5 milliárd forintnyi kockázati tőke legalább 80 százalékát, azaz 105 milliárdot hazai kis- és középvállalkozásoknak. Méghozzá úgy, hogy a 89,95 milliárdnyi állami (EU és hazai) forrásból is 80 százalék, azaz 71,96 milliárd érjen célba. E zsinórmértékekbe csak a május 31-ig ténylegesen kifizetett hitelek, valamint a pénzügyileg teljesített befektetések számítanak bele. Az alapkezelőknél maradt összegek unióra eső részét vissza kell fizetni Brüsszelnek.
Biztató lehet, hogy a szerződött összeg tavaly november végén már 101 milliárdot tett ki, vagyis 4 milliárdra volt a minimális elvárástól, míg az állami rész 5,56 milliárdra, miután abból ugyanaddig már 66,4 milliárdot kihelyeztek az alapkezelők. Aktuális helyzetképet azonban nem lehet kapni, mivel az NGM számok helyett ezúttal csak a „szinte teljesült” formulát közölte lapunkkal, mindössze annyi konkrétumot tett hozzá, hogy április végéig több mint 280 cég kapott kockázati tőkét.
Az egyes alapok teljesítménye között a tárca szerint jelentős a szóródás. Míg egyesek túlteljesítették a minimális mértéket, addig másoknak ez még nem sikerült. Ez utóbbira lehet következtetni az NGM azon kijelentéséből is, miszerint május 31-ig a folyamatban lévő döntések értelmében további összegek kihelyezése várható.
Aligha meglepő, hogy a legjobban az első körben, 2009-ben elindult nyolc alap áll, hiszen nekik volt a legtöbb idejük a kihelyezésre. A legnagyobb elmaradást az NGM a Magvető Alprogramban tapasztalta, a mulasztásban lévőket azonban nem nevesítette. Mindenesetre négy ilyen alapnak – a Core Venture-nek, az Első Magyarnak, a Kareousnak és a Prosperitásnak (mai nevén GB & Partners) – kellett 2011-től fejenként 1,5 milliárd forintot befektetnie. Közülük az Első Magyar teljesítette a minimális célt – közölte Gerő Viktor, az alapkezelő partnere –, noha tavaly év végén még elmaradásban volt. Így jól jött neki, hogy az eredeti, 2015. december 31-i kihelyezési határidőt az NGM öt hónappal meghosszabbította.
A Jeremie-alapok jelentőségét mutatja, hogy ők hajtották végre tavaly a 132 darab, 31,8 milliárd forint összértékű hazai kockázatitőke-befektetés háromnegyedét. Ezért bízik abban Zsembery Levente, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke – egyúttal a két Jeremie-alap felett is bábáskodó X-Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója –, hogy a kormány előáll a most kifutóhoz hasonló, ám a tapasztalatok alapján finomhangolt programmal.
Élet a Jeremie után
Új tőkeprogramok kidolgozása van folyamatban – közölte a Világgazdasággal az NGM – a május végén kifutó Jeremie-nél célzottabb fókusszal. Ezek: a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, azok használatának és minőségének a javítása, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességének a növelése. E programok eltérő keretösszeggel, feltételrendszerrel, működési struktúrával indulnak el. Elsősorban az érettebb életszakaszban lévő vállalkozások számíthatnak támogatásra, a finanszírozás rugalmasabb ütemű lehet, azaz nem lesz éves periódusokhoz kötve, a korai szakaszú befektetések magántőke-elvárása pedig mérséklődhet.
