Míg a tavaly május 20. óta felszámolás alatt álló Business Telecom (BTel) tevékenységének május 19-i zárómérlege még közel 10,4 milliárd forintos összesített eszközértéket tartalmazott, addig a felszámolás másnapi nyitómérlege már csak 342,5 milliónyit. Ugyanezen idő alatt a BTel által kimutatott saját tőke 422 millióból mínusz 8,1 milliárdba fordult.
A számok a BTelt felszámoló Horizont Holding Tanácsadó Zrt. nemrég közzétett, 2016. május 20-ra vonatkozó közbenső mérlegéből derülnek ki. Mindez üvöltő ellentmondásban van azzal, hogy a távközlési cég egészen 2014. augusztus 31-ig milyen pozitív hangvételű tőzsdei jelentéseket, beszámolókat tett közzé. Nem csoda, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal utólag ellenőrzi a BTel 2014. és 2015. évre vonatkozó bevallásait, e vizsgálat június végén még tartott.
Mintha tavaly májusban egyetlen nap alatt lába kelt volna a BTel több millárdot érő eszközeinek. Míg például az egykori távközlési cég pályafutását lezáró mérlegben több mint 3,4 milliárd forint értékben szerepeltek immateriális javak és tárgyi eszközök, ezekből a felszámoló mindössze 1,4 milliónyit kapott meg két Opel típusú személygépkocsi formájában. Ám ezek egyikét csak 270 ezerrel olcsóbban, 130 ezerért tudta eladni az elektronikus értékesítési rendszerben (EER), az eredetileg egymillióra taksált másik autóért pedig most próbál legalább 415 ezret kapni.
A 62,6 millió értékű befektetett pénzügyi eszközökből 2,5 millión szerepeltek a BTel felszámolási eljárás előtti könyveiben a Budapesti Értéktőzsde 490 darab, egyenként 100 forint névértékű részvényei. Ezeket a felszámoló az EER-ben nettó 1,74 millióért hirdette meg, de mivel a legmagasabb ajánlat ennél félmillióval alacsonyabb volt, a pályázatot eredménytelennek nyilvánította. A többi befektetett eszköz két kft. – a BTel Technologies és az XPrime Saleshouse – 60 millió, illetve 100 ezer forintos üzletrészéből állt, ám mivel időközben mindkét cég ugyancsak felszámolás alatt áll, ezeket leírták. Ugyanerre a sorsa jutottak a BTelnél 276,7 milliós értékben talált értékpapírok.
Sok esetben nem lehet beazonosítani, hol vannak a BTel nyilvántartásában szereplő tárgyi eszközök. A fellelhető és a felszámoló által begyűjtött informatikai eszközök nagy része pedig sérült, működésképtelen, elavult, illetve az eszközök speciális jellege miatt azok értékesítéséből származó bevétel valószínűleg nem fedezi majd a felszámolás költségeit sem.
Bár a tevékenységet záró mérlegben 6,6 milliárd forintnyi követelés szerepel, Takács nem közölte a felszámolóval, hogy e követelések pontosan kikkel szemben, milyen számlák, szerződések alapján és milyen fizetési határidővel állnak fenn, ezért azokat a felszámoló nem is tudja behajtani.
Gyanús adásvétel
A felszámoló jelentése szerint a BTel a felszámolás kezdete előtt két hónappal 62,8 millió értékben adott el ingóságokat az ElastOffice AG-nak azzal, hogy az adásvételi szerződés hatályát veszti, amikor közzéteszik a BTel felszámolását. (A svájci székhelyű infokommunikációs fókuszú cég révén a BTel 2013 májusában összesen 1 millió eurós tőkeemelést hajtott végre.) Ám hiába szólította fel a felszámoló az ElastOffice-t, az az ingóságokat nem adta vissza. S mivel azok ellenértékét sem fizette meg, a felszámoló a Kecskeméti Törvényszékhez fordult. E per még nem zárult le.
