Hiánycikk az idénymunkás

Mintegy 50-80 ezer ember hiányzik a hazai zöldség-gyümölcs ágazatból az idénymunkák időszaka alatt, ennyi dolgozót tehát minden további nélkül fel tudna venni a szektor kézimunka-igényes része – véli Ledó Ferenc. A Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak elmondta: ezt az embertömeget az élőmunka-igényes feladatokra május elejétől október közepéig tudná alkalmazni az ágazat.

Ledó szerint vannak olyan területek, ahol nincs probléma. Így például a Magyarországon jelentős csemegekukorica- vagy zöldborsótermesztésben alig kell több munkaerő, mint a hagyományos szántóföldi kultúrák esetében. Kifejezetten élőmunka-igényes viszont a paradicsom, az uborka és főleg néhány gyümölcs, így az alma, körte, barack, valamint az eper és a málna termesztése, illetve betakarítása. Utóbbi ráadásul időben is koncentrált feladat, az egyes zöldségeket, gyümölcsöket a minőségük megőrzésének érdekében egy-két hét, illetve sokszor pár nap alatt kell leszedni. „Ezt az állandó dolgozói létszámmal nem lehet megoldani, mindenképpen szükség van idénymunkásokra” – fogalmazott Ledó.

Az elnök szerint azonban a toborzás nem könnyű, és az sem igaz, hogy a mezőgazdasági feladatokra bárki alkalmas. Kétségtelen, hogy szakképzettség nem kell az idénymunkához, ám rendkívül sok esetben a szóba jöhető dolgozók munkához való hozzáállása sem megfelelő. A kérdés pedig pénzre megy: „Ha az almát rendesen, precízen szedik le, akkor akár száz forintot ér kilónként, ha viszont hanyagul dobják, és megnyomódik, akkor csak léalmának lehet eladni. Ez nemritkán csak tizenöt forintért kel el a piacon” – említett példát az elnök. Ledó szerint azok, akiknek a munkához való hozzáállásuk megfelelő lenne, a legtöbb esetben már dolgoznak valahol.

Mint azt lapunk a közelmúltban megírta, a mezőgazdaságban adódó, idényjellegű feladatokra egyre kevésbé jelent megoldást a sokáig kézenfekvő diákmunka. „A magyar gazdaságban egyre inkább égető munkaerőhiány a diákok foglalkoztatottságán is meglátszik” – mondta el akkor a Világgazdaságnak Krancz Balázs. Az iskolaszövetkezetként működő, diákokat megcélzó munkaközvetítő Meló-Diák Veszprém megyei területi vezetője lapunknak hozzátette: idén mintegy 20 százalékkal több diák dolgozik, mint tavaly, de a valós igény valahol az 50 százalékos növekmény lenne. Az általános munkaerőhiány miatt ráadásul a jelentkezők válogathatnak a feladatok közül, márpedig ilyen körülmények között ritkán részesítik előnyben a nyári melegben a szabadban végzett és fizikailag megterhelő mezőgazdasági munkákat.

A szakma szerint a megoldás a gépesítés és a béremelés lehet csupán. Az automatizálás meglehetősen magas fokra jutott az elmúlt években, Hollandiában például igen precíz uborkaszedő robotokat alkalmaznak betakarításra. Egy-egy ilyen rendszer azonban nagyon komoly beruházást igényel, amelyet a legtöbb szereplő nem tud kigazdálkodni. A gépesítés és a béremelés fedezete a legnagyobb, leghatékonyabb cégeknél látszik csak, így a kevéssé automatizálható feladatokat minőségi munkaerővel végeztethetik el – a mainál lényegesen magasabb bérezésért.

A másik megoldás a politikai okokból manapság kényes kérdésnek számító bevándorlás lehet. Erre más országok is rájöttek már. Annak dacára, hogy például Spanyolországban magas a munkanélküliség, a déli állam zöldség-gyümölcs szektora mintegy 200-300 ezer afrikainak ad munkát, Lengyelországban pedig ukrán vendégmunkások tömegei dolgoznak.