Újságíró-egyesületek attól tartanak, hogy a hatalom a július 15-i puccskísérlet után meghirdetett három hónapos rendkívüli állapotot nemcsak az összeesküvőkkel szemben használja fel, hanem az ellenzéki hangok elnémítására is. Az intézkedés keretében a török kormány törvényerejű rendeletekkel irányítja az országot.
Recep Tayyip Erdogan államfő támogatja a rendkívüli állapot meghosszabbítását, mert szerinte Ankara így hatásosabb küzdelmet vívhat a terroristák ellen, beleértve a kurd lázadókat is.
A bezárt médiumok többnyire kurd etnikai vagy az alavita muzulmán vallási kisebbség orgánumai. Volt köztük olyan is, amely gyermekműsorokat sugárzott. A kurd nyelvű Zarok TV szinkronizált rajzfilmeket és népdalokat mutatott be.
A török vezetés azt állítja, hogy a fellépés nem az újságírás, hanem a terrorizmus ellen irányul. Az elmúlt két és fél hónapban több mint 100 újságírót vettek őrizetbe Törökországban, és mintegy 2500 zsurnaliszta vesztette el a munkáját.
A hatóságok legutóbb - július 27-én - 131 médiacéget zárattak be hasonló indokkal. Kemal Kilicdaroglu, a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke pénteken Isztambulban a külföldi sajtó képviselői előtt helytelenítette, hogy a tisztogatások keretében újságírókat és művészeket tartóztatnak le. Mint nyilatkozta: Erdogan arra használja ezt az időszakot, hogy az eltérő hangokat elhallgattassa. Úgy fogalmazott, hogy "a puccskísérlet puccsának" vagyunk szemtanúi. "Amikor a rendkívüli állapot meghosszabbításáról szóló javaslat a parlament elé kerül, ellene szavazunk majd" - szögezte le Kilicdaroglu.
A CHP a mandátumok negyedével rendelkezik a török törvényhozásban. "A végsőkig védelmezzük a demokráciát" - tette hozzá. A CHP-elnök úgy véli, hogy a parlament helyett már Erdogan kezében összpontosul a hatalom és Törökországban gyakorlatilag elnöki rendszer van.
