Csak Rogán feltalálótársának cégével lehetett szerződni eddig

Felháborodást váltott ki a hazai pénzpiacon egy tavaly márciusban megalkotott kormányrendelet idén június közepi módosítása, mely július 1-jén hatályba is lépett. Ez a hitelintézeteket, a fizetési számlavezetésre engedéllyel rendelkező pénzforgalmi és elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket, a biztosítókat és a viszontbiztosítókat, továbbá a befektetési vállalkozásokat és az árutőzsdei szolgáltatókat arra kötelezte, hogy legkésőbb 2017. március 31-ig tanúsítsák, informatikai rendszerük zárt, vagyis az abban tárolt adatokhoz illetéktelenek nem férnek hozzá, azok biztonságban vannak. Bizonyára nincs olyan ügyfél, aki ne értene egyet e kötelezettséggel, még ha ezen informatikai audit költségeit esetleg az érintett pénzintézetek részben vagy teljes egészében át is hárítják rá. Csakhogy e kötelezettség alól szép számmal vannak kivételek. A szövetkezeti hitelintézetek – jelesül a takarékszövetkezetek – 2018. január 31-ig mentesülnek a kötelezettség alól. Ezenkívül a pénzügyi vállalkozásoknak, a kisbiztosítóknak, kisbiztosító-egyesületeknek, a befektetési alapkezelőknek egyáltalán nem kell auditáltatniuk informatikai rendszerüket. De mentesülnek a kötelezettség alól a fizetési számlavezetésre engedéllyel nem rendelkező pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz-kibocsátó intézmények is, valamint a magyarországi székhellyel nem rendelkező, fióktelep formájában működő intézmények – ágazattól függetlenül. Annak ellenére, hogy ők is rengeteg kényes ügyféladatot kezelnek, különösen a pénzügyi vállalkozások és a befektetési alapkezelők.

A külföldi pénzintézetek itteni fióktelepeire vonatkozó kitétel versenyhátrányba hozhatja a Magyarországon bejegyzett hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat – panaszolják utóbbiak. Így például a hitelintézetek között a Bank of China, a Citibank, a Deutsche Bank vagy az ING fióktelepe kerülhet előnybe azzal, hogy nekik nem kell költeniük az informatikai auditra. A tőzsdén kereskedő cégek közül pedig a Wood & Company Financial Services a. s., mely 2016 első háromnegyed évében a második legnagyobb forgalmat bonyolította le a Budapesti Értéktőzsdén való kereskedésre feljogosított 22 befektetési vállalkozás közül, megelőzve a többi között az Erste Befektetési Zrt.-t és az Equilor Befektetési Zrt.-t. E forgalmi rangsorban negyedik KBC Securities Magyarországi Fióktelepére szintén nem vonatkozik a törvényi előírás.

További probléma, hogy a kormányrendelet értelmében az informatikai auditra kötelezett pénzintézeteknek azt követően hatvan napon belül kell szerződniük a tanúsító szervezetek egyikével, hogy azok jegyzékét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette. Vagyis legkésőbb november 18-áig kötelező szerződni, mivel e jegyzék szeptember 19-én került fel a jegybank honlapjára. Választékról azonban nem lehet beszélni, hiszen lapzártakor mindössze egyetlen cég, a Hunguard számítástechnikai, informatikai kutató-fejlesztő és általános szolgáltató Kft. neve szerepelt a listán. E társaság többségi tulajdonát 2011-ben vásárolta meg Csík Balázs, aki Rogán Antal propagandaminiszterrel közösen talált fel egy elektronikus aláírási eljárást. Idén január óta viszont már egy máltai bejegyzésű offshore cégé, a Javelin Investments Ltd.-é a Hunguard minősített többsége. A Magyar Nemzet értesülése szerint a pénzügyi intézmények informatikai auditjára jogosult vállalatok körét meghatározó kormányrendelet Rogán lobbizására született meg.

Ha a pénzintézetek csak a Hunguarddal szerződhetnek, az összességében milliárdos nagyságrendű megrendelésekkel láthatja el a több mint 25 éve alapított, de egészen 2014-ig alig néhány százmilliós forgalmú kft.-t.