Már a kormány asztalán van az a 200 milliárd forintos kollégiumfejlesztési csomag, amely hétezer új vagy felújított kollégiumi szobával számol, és amely az egyik részmegoldás lehet a budapesti olimpia rendezési jogának esetleges elnyerése után azonnal felmerülő kérdésre, nevezetesen a szálláshelyek égető hiányára. Erről és az olimpiához kapcsolódó ingatlanfejlesztési hatásokról tegnap a Portfolio befektetési konferenciáján volt szó, ahol elgondolkodtató eredmény született: a hallgatóság 54 százaléka igennel szavazott arra a kérdésre, hogy a három jelentkező város közül Budapest nyeri-e meg a 2024-es olimpia rendezési jogát.
Fürjes Balázs kormánybiztos nem titkolta, surranópályán, meglepetésgyőzelemre van a legnagyobb esélye a magyar pályázatnak, amelynek a sorsa komoly jelzés lehet arról, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság komolyan veszi-e a saját reformtervét, miszerint a közepes városok előtt is megnyitja a kapukat.
Budapesten mindeközben több olyan infrastruktúra-fejlesztési projekt is van, amelyet olimpia nélkül is meg kell valósítani, és bele is kell kezdeni azok előkészítésébe, akár nyer a város, akár nem, legrosszabb esetben a következő olimpiai pályázaton már azokkal indul majd – jelezte véleményét Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adótanácsadási és jogi üzletágvezetője. Ádány Tamás, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója ugyanakkor a már többször felfedezett, majd érintetlenül maradt három nagy budapesti – a dél-pesti, dél-budai és csepeli – rozsdaövezet számára tartja komoly kitörési lehetőségnek az olimpiát. Példaként említette a Tokióban most induló olimpiai falu építését, ahol 44 hektáron 22 toronyházat épít a projektbe kedvezményes áron beszálló konzorcium azzal az ígérettel, hogy oda utána iskola és egyéb középületek is kerülnek, vagyis egy új városrész épül. Az új olimpiáktól elvárt fenntarthatóság és utóhasznosítás a budapesti rozsdaövezetek bármelyike kapcsán is csak a város szövetébe integáltan képzelhető el, ehhez igazából közelekedésfejlesztésre van nagy szükség.
Rövid távon az ingatlanfejlesztések a városlakókat érintik majd a legérzékenyebben: Londonban is tapasztalták, hogy az olimpia előtti öt-hét évben megdrágultak a lakásfelújítások és -építések, mert a szakembereket lekötötték a beruházások. Cserébe az építőiparban keletkező többletjövedelmek többletkeresletet generálnak, vagyis nő a fogyasztás, amiből a helyi vállalkozások profitálnak. Az építkezések helyszínére áramló munkaerő a lakáspiacra bérlőként és vásárlóként is új keresletet hoz, ezen a téren gyorsan megélénkülhet a befektetők érdeklődése. Gerő János, a Wing Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint fontos, hogy miután az olimpiai beruházásokra összesen hét év áll rendelkezésre, a kapkodás elkerülésének érdekében mielőbb el kell kezdeni a pontos tervezést, valamint az ingatlanszektor, illetve a magántőke bevonását és érdekeltté tételét.
