Boromisza jutott a legmagasabbra

Boromisza Tibor Rőzsehordók a ligetben című képe kelt el a legmagasabb áron a Virág Judit Galéria december 18-án tartott téli árverésén: az 1908-ban Nagybányán készült festmény kikiáltási ára 42 millió forint volt, végül a 80–100 milliós becsértékes sávba megérkezve, 87 milliónál állt meg érte a licit. A kép 1911-ben szerepelt a Művészház csoportos kiállításán, azóta nem került nyilvánosság elé.

Rippl-Rónai József Társaság a kastélyparkban című 1907-es olajfestménye érte el a második legmagasabb árat, mégpedig úgy, hogy 55–75 milliós becsértéksávját is felülmúlta, amikor 34 millió forintos kikiáltás után 80 millió forintnál koppant a kalapács. Munkácsy Mihály Naplementéje Amerikából került haza, egykor ifjabb Andrássy Gyula világhírű gyűjteményének fontos darabja volt. Az 1873-as datálású mű 40 millió forinton indult, 55 millió forintért kelt el, így nem érte el a 70–90 milliós becsértéket.

Szőnyi Istvántól ebben a szezonban több szép kép is került az aukciók kínálatába, közülük is kiemelkedett Virág Juditék anyagában a Ponte Cestio című olasz tájkép, méltán ment fel az ára 29 millióig, bőven meghaladva 13–16 milliós becsértékét. Szobotka Imre Utca című kubista festménye 25 milliós kikiáltás után elért 30 millió forintos leütésével elmaradt az 50–70 milliós becsértéktől, noha a csekély számú magyar kubista alkotás egyik fő darabja.

A grafikai tételek magas árat értek el: Munkácsy Mihály vázlata a Krisztus Pilátus előtt című képhez 1,2 millió forintért kelt el, jóval meghaladva becsértékének 700 ezres felső határát, a Kajafást ábrázoló vázlata ugyanekkora felső becsérték mellett 1,1 millió forintért cserélt gazdát. Bernáth Aurél 1922-ben készült, Kassák hatását tükröző, fekete-fehér-arany színvilágú, Graphic című mappája 16 milliós kezdés után 22 millió forintot ért meg valakinek.

Nem talált gazdára egyebek közt egy Batthyány-férfiportré, Czóbel Béla Harlequin bohóca, Bálint Endre 1947-ben Cannes-ban készült, halászt ábrázoló olajfestménye és Kádár Béla freskóvázlata sem. Visszamaradt Aba-Novák Vilmos Álarcfestő című önarcképe is, noha az 1933-ban készült tempera becsértékét 60–90 millió forintban adták meg.

Szokásosan erős volt a Zsolnay-anyag, hosszú licitharcok is zajlottak a tételekért. A Zsolnay Teréz férje, Sikorski Tádé által 1886-ban tervezett, csaknem két méter magas historikus váza lett a legsikeresebb, a leírása szerint egykor egy kastély berendezéséhez tartozó dísztárgy 3 millió forintos kikiáltási ára 16 millió forintos leütési árig emelkedett. A Mack Lajos tervei alapján készült Nőalak hódoló párduccal elnevezésű porcelánfajansz váza pedig 7 millió forintért kelt el 4,4 milliós kezdés után.