Budapestig jött Kína, hogy megtudja, be kell-e avatkoznia: kérték a listát, eredményeket akartak – a Budapest-Belgrád vasútvonal még nem elég

Egy tizennyolc elemű projektlistán futhatott végig február 11-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kínai kollégájával, Vang Jivel. A dokumentumot 2024 májusában miniszterelnöki szinten rögzítették a két ország együttműködésének kölcsönös előnyökön nyugvó szorosabbá tétele érdekében. Az eredményekből most februárban ki is emelt néhányat Szijjártó Péter, néhányat pedig most a Világgazdaság is megemlít, illetve belinkel. 

Vang Ji azonban előzőleg Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt, aki megerősítette Magyarország szilárd elkötelezettségét az egy Kína-politika mellett, és kifejezte készségét a Kínával való mindenoldalú együttműködés további elmélyítésére. 

Fontos, hogy a 2024-es 18 pont többsége egyetértési nyilatkozatot rögzít, ám közel két év alatt ezekkel is haladni kellett. Volt is haladás: Szijjártó Péter például kiemelte, hogy tavaly is a kínai vállalatok hozták a legtöbb beruházást Magyarországra, amely egyben a kínai beruházások első számú európai célpontja.

Az egyik fókusz a szállítás

A teljes listát a kínai Hszinhua hírügynökség tette közzé. Az első pont az Egy övezet, egy út kezdeményezés harmadik fordulójának kulcsfontosságú együttműködési projektjeit és tételeit tartalmazza. Bár magukat a tételeket nem ismerteti, kitért rájuk egy további összefoglalóban. Ebben

• a Magyarország–Szerbia vasúti projekt magyar szakasza építésének,
• térségünk magas szintű összeköttetéseinek,
• a Kína–Európa szárazföldi-tengeri expresszvasútvonal fejlődésének,
• valamint a Kína–Magyarország összeköttetéseknek és kereskedelemnek a támogatása szerepel.

A hivatkozott kiegészítés szerint a 2024-es magyar–kínai közös nyilatkozatban a felek megállapodtak, hogy kormányközi együttműködési mechanizmust hoznak létre a Kína–Európa tehervonati szolgáltatás számára az infrastrukturális összeköttetések előmozdítása, a Kína–Európa tehervonati közlekedési folyosó biztonságának garantálására.

A Budapest–Belgrád már sínen

E területtel összefüggésben ismert, hogy épül a fővárost elkerülő, alapvetően a teherforgalomra létesítendő V0 vasút, illetve, hogy február 27-én megindult a tehervonati forgalom a felújított 150-es, azaz a Budapest-Belgrád vonalon. Emellett már tavaly nyár óta ismert, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter tárgyal kínai motorvonatok nagy tételben való vásárlásáról. A gyártás két éven át folyna. 

A magyart–szerb (Budapest–Belgrád vasút) különösen fontos lehet a kínai félnek, mert a vonalon a kínai külügyminiszter elutazása után két héttel meg kellett indulnia a teherszállításnak, holott például a vonatbefolyásoló rendszere még nem működik. Igaz, teherszállítás enélkül is folyhat. A megindult forgalomról sok kritika született, ezeket a szaktárca keményen visszautasította.

A Világgazdaság 2024 őszi, a magyart–kínai tehervagon- majd mozdonygyártás tervéről írt cikkét most csak azért érdemes újraolvasni, hogy szembesüljünk vele, mennyi minden megváltozott azóta.

Mehet a magyar cseresznye Kínába

Több pont foglalkozik, jórészt szintén egyetértési nyilatkozat szintjén a 2024-es megállapodás a mezőgazdasággal. Ezek

• az állat- és növénykarantént érintik az export és az import terén (10. pont),
• továbbá a Magyarországról Kínába szállított szarvasmarhasperma karantén- és egészségügyi követelményeit (11. pont)
• és a Magyarországról Kínába exportált friss cseresznye növényegészségügyi követelményeit (12. pont),

az utóbbi kettőt már jegyzőkönyv szintjén.
A Hszinhua már említett kiegészítése szerint erősíteni kell a kínai és magyar mezőgazdasági vállalkozások kereskedelmi és beruházási együttműködését, bővíteni a piaci hozzáférésüket, és előmozdítani az együttműködést a „kicsi, de szép” projektekben. Olyan projektekről van továbbá szó, mint az állategészségügy, a mezőgazdasági termékfeldolgozási technológiák közös kutatása és fejlesztése. Létrehoznak (vagy már létre is hoztak) egy minisztériumok közötti munkacsoportot az állatbetegségek regionális kezelésével kapcsolatos technikai cserék megerősítése.

Gazdasági övezetek, befektetésösztönzés

Egyetértettek a felek két éve abban is, hogy segítik a másik ország gazdaságát

• a két ország pénzügyminisztériumának költségvetési együttműködése formájában (3. pont)
• gazdasági és kereskedelmi együttműködési övezetek fejlesztése formájában (4. pont)
• egy befektetési együttműködési bizottság létrehozásával (6. pont)
• a kínai és magyar vállalkozások ellátási lánc együttműködésének előmozdításával (13. pont)
• továbbá cél a zöld fejlődés előmozdítása is beruházási együttműködéseken keresztül (5. pont)

Született egy egyetértési megállapodás az atomenergia békés célú felhasználásában való együttműködésről is (9. pont.)

A Hszinhua további tájékoztatása szerint a felek egyetértettek abban is, hogy ösztönzik a pénzügyi intézményeket, hogy nyújtsanak finanszírozást, pénzügyi szolgáltatásokat a kereskedelmi és beruházási együttműködéshez, a zöld finanszírozás terén is. Folytatni kell az együttműködést zöld szuverén Panda kötvények kibocsátásában. 

A Bank of China már 1997-ben megnyitotta a budapesti irodáját, a világ második legnagyobb hitelintézeteként működő China Construction Banknak pedig 2022 óta van itt képviselete. A magyart–kínai pénzügyi kapcsolatok erősítésének szükségességéről 2024. szeptemberi, kínai útján Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is beszélt. Szerinte a két említett bank is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország regionális pénzügyi központtá váljon. Mindazonáltal nem tudni, hogy milyen szerepet szán a kínai bankoknak a miniszter, amikor arról beszél, hogy Magyarországon elég öt bank is.

Lesz néhány laboratórium

Az egyik 2024-es egyetértési megállapodás szerint közösen épít egy laboratóriumot egy meg nem nevezett célra a a kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium, valamint a hazai Kulturális és Innovációs Minisztérium (2. pont) Ugyanakkor tavaly ősszel olyan hazai pályázat jelent meg, amelyek kínai felekkel közös laboratóriumok létrehozását célozza, kiemelten az élet- és egészségtudomány, valamint a megújuló energia területén. 

Magyart–kínai két jóbarát

Több pont is kitér a magyart–kínai oktatási és kulturális kapcsolatok erősítésére. Ennek érdekében egy kulturális együttműködési tervet kellett készítenie a 2025-2029 időszakra a két ország illetékes minisztériumának (7. pont) és közös közleményt kiadnia a Budapesti Kínai Kulturális Központ megnyitásáról (8. pont). Filmcsere is indult két ország között, ennek szükségességében a Kínai Nemzeti Filmigazgatóság és a magyar Miniszterelnöki Kabinetiroda értett egyet (14. pont).

Mindkét fél támogatja továbbá az egymás országaiban létrehozott kulturális központok, illetve saját kulturális intézményeik, művészeti társulataik és kulturális és művészeti szakiskoláik közötti cseréket és együttműködést, ahogyan a művészeti projektek és kiállítások kölcsönös szervezését is. Ösztönzik továbbá az irodalmi művek kölcsönös fordítását, terjesztését és népszerűsítését.

Újabb hátszelet kapott a testvérvárosok fejlődésének támogatása, a két ország fiataljai közötti baráti csereprogramok sora, valamint a cserék és együttműködések bővítése a sport, a film és televízió, valamint a média területén. A mesterséges intelligencia szerint (kínai források alapján) a következők azok a nagyobb magyar városok, amelyeknek egy vagy több kínai testvérvárosa (-kerülete, -térsége) van: Szeged, Perkáta, Sopron, Budapest és Debrecen.

Újabb diákcserék a láthatáron

Mindkét fél tovább erősíti az oktatási együttműködést, támogatja a két ország egyetemei és agytrösztjei közötti csereprogramokat, ösztönzi a két ország oktatási intézményeit közös kutatások és közös képzési programok lebonyolítására, valamint támogatja a fiatal diákok kétirányú cseréjét. Egy ilyen programról tavaly októberben született magyar bejelentés.

Kihasználják továbbá a

• Magyarországi Magyar-Kínai Kéttannyelvű Iskola,
• a Magyarországi Konfuciusz Intézet
• és a kínai egyetemeken kínált magyar nyelvi szakok szerepét.

Támogatják a két ország fiataljait egymás nyelvének tanulásában, és elmélyítik az együttműködést a nyelvoktatásban. Szorosabá válnak a kapcsolatok a tudományos és technológiai innováció, valamint az egészségügyi területén. 

Hírek oda és vissza

A négy utolsó pont a média különböző területére vonatkozik.

• A Hszinhua, a Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), valamint a Magyar Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Társaság együttműködéséről már nem is egyetértési nyilatkozat, hanem megállapodás született. (15. pont).
• Stratégiai együttműködési megállapodás rögzíti a China Media Group és a Magyar Turizmus Zrt. partnerségét is (16. pont),
• továbbá kétoldalú együttműködési megállapodás a kínai Népi Napilap és a MTVA partnerségét (18. pont).
• Ezenfelül egyetértés van abban, hogy a China Media Group és az MTVA elmélyíti az együttműködését (17. pont) (Ennek keretében láthatunk az MTVA csatornáin kínai hírműsort.)

A turizmus kapcsán a kínai hírügynökség közli még, hogy mindkét fél hajlandó tovább könnyíteni a vízumkötelezettségeket a vonatkozó nemzetközi és hazai felelősségvállalások keretében. Támogatják, hogy légi közlekedési vállalataik a piaci igényeknek megfelelően növeljék a Kína és Magyarország közötti közvetlen járatok számát. Jelenleg is több kínai nagyvárost kötnek össze Budapesttel kínai légitársaságok, mindenekelőtt Pekinget, Sanghajt, Csungkinget, Ningpót és Sencsent.