Több milliárd forintot tesznek ki a madárinfluenza okozta közvetlen károk a baromfiágazatban, ám a közvetett hatások ennél is mélyebbek és negatívabbak lehetnek.
Ágazati becslések szerint a védő- és megfigyelési körzetek révén a teljes magyar baromfiállomány 40 százalékát, a víziszárnyasok 60-65 százalékát és a hízott, tehát májáért tartott kacsa- és libaállomány szinte száz százalékát érinti a mostani járvány. Természetesen a ténylegesen beteg madarak száma ennél jóval kisebb, a szóban forgó H5N8 vírustörzs pedig csak baromfiállományokra veszélyes, emberi megbetegedést nem okoz. A boltokban kapható baromfihús is teljesen biztonságos.
A gazdasági kár esetenként igen jelentős lehet. A fertőzött gazdaság körül három kilométeres sugarú védőkörzetet és 10 kilométeres sugarú megfigyelési körzetet rendel el a hatóság. Ez olyan termelőket is érint, akiknek a telepén egyetlen beteg madár sincs. A leölt állatok okozta kiesés és a szállítások nehézsége a közvetlen kár, amely önmagában is többmilliárdos tétel, ám a közvetett hatások még messzebbre hatnak. A hízott állományban különösen jelentős a kiesés, ez a szezonálisan kiemelten értékesített hízott kacsa- és libamáj piacán is meglátszik. A hízott máj ellátásában számos fennakadás van már most is. A szezonális jellegű hízottmáj-piacon karácsony előtt valóban akadtak furcsaságok: volt olyan nagykereskedő, aki a hiányra rájátszva 16 ezer forintért, vagyis a szokásos ár duplájáért kínálta a libamájat.
A kór felbukkanásának hírére egy sor EU-n kívüli, ázsiai és közel-keleti ország exportkorlátozást vezetett be a magyar baromfira. Ez a hízottáru esetében átmeneti állapotnak tűnik, hiszen a tilalom elmúltával a magyar termelők újra értékesíthetik majd portékájukat. A csirke- és pulykaszállítmányok esetében azonban főleg a dél-amerikai konkurencia törhet be a magyar áru helyére a három hónapra elrendelt korlátozás idején.
Az ágazati szereplők ugyan a leölt állatok után teljes körű állami kártérítést kapnak, ez azonban csak az állat árát fedezi. A takarmánykeverők elmaradt keresetét, a hízott baromfira specializált vágóüzemek kényszerű leállását nem téríti meg a kárenyhítési rendszer. A sokmilliárdos veszteséget inkább megelőzni lehetne. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke egy korábbi pulykaágazati szakmai rendezvényen is a megelőzés fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az állategészségügyi előírások betartásával jelentősen csökkenthető az a kockázat, amelyet a vadmadarak vándorlása jelent ebben az időszakban. „Meg kell akadályozni a vírushordozó vadmadarak és a baromfifélék találkozását” – hangsúlyozta akkor az elnök. A baromfiágazatban ugyanakkor rendszeresen felmerül, hogy egyes szereplők nem tartják be ezeket a biztonsági előírásokat, és emiatt időről időre borítékolható a madárinfluenza felbukkanása a telepeken.
Szigorú protokoll segíthetne
Bognár Lajos országos főállatorvos már a betegség korábbi megjelenésénél, november 3-án az egész országra kiterjedően elrendelte a kór terjedését gátló intézkedések meghozatalát. A megelőzés érdekében a baromfitartásra használt gazdaságot kerítessel körbe kell venni, nagy gondot kell fordítani a fertőtlenítésre is, amely magában foglalja a lábbelik, járművek kezelését és a kézfertőtlenítést is. Ezenfelül a takarmányt zárt, fedett helyen kell tartani, és biztosítani kell, hogy ahhoz ne férjenek hozzá más állatok, például madarak vagy rágcsálók.Különösen a hízott víziszárnyasok termelőit érintette katasztrofálisan a madárinfluenza. Fotó: MW -->
