Növekedés előtt áll a magyar biztosítási piac

Ön Görögországból érkezett ide. Miben más az ottani piac, mint a magyarországi?

– A görög biztosítási piac kevésbé fejlett, Magyarországon sokkal jobb a helyzet. GDP-arányosan ott lényegesen kisebb a piac. Görögországban jelenleg is súlyos válság van, az elmúlt öt évben 30 százalékot zsugorodott a piac. Magyarországon viszont a gazdaság jól működik, a piac is nő, kedvező a környezet a biztosítások fejlődéséhez.

Mi motiválta, hogy Magyarországra jöjjön?

– Újabb szakmai kihívásra vágytam. Görögországban kilenc évig dolgoztam. Szerettem volna a csoporton belül új helyet találni, és a magyarországi vezérigazgatói poszt éppen nyitott volt. A város is kellemes, az ország is érdekes, és szakmailag is kihívásnak tartom, hogy vezessem ezt a céget, ami valószínűleg már az utolsó ilyen szerepvállalásom lesz a nyugdíj előtt.

A görög piac nyilván különösen nehéz volt. Milyen kihívásokkal szembesült ott?

– Voltak nehéz időszakok. A gépjármű-biztosítási piacon a válság miatt a díjak drámaian csökkentek, és ehhez hozzá kellett igazítani a cég működését, ami nem volt egyszerű. Megtörtént, hogy bevezették a valutakontrollt, és havonta legfeljebb 200 eurót lehetett felvenni az automatákból, sőt tavaly nyáron három hétre a bankok is teljesen bezártak. Görögországban, amikor bevezették a valutakontrollt, a gazdasági környezet elképesztően nehéz volt, ennek ellenére sikerült nyereségesnek maradni.

Féltek a Grexittől? Mennyire jártak közel hozzá?

– Nagyon közel volt. Bennünket mint társaságot annyira nem hozott volna hátrányos helyzetbe, mivel már felkészültünk rá. A nagyobb befektetéseink mind Görögországon kívül voltak. A valutaunióból való kilépés viszont zárt gazdasággá alakította volna át Görögországot, én annak súlyos hatása lett volna a biztosítási piacra is. Még nehezebb idők jöttek volna.

Milyen volt együtt dolgozni

a görög kormánnyal?

– Komplikált volt, de még a legnagyobb krízis idején is sikerült jól együttműködni a szabályozó hatóságokkal, amelyeknél jó szakemberek dolgoztak. Néhány döntésüknek, mint például a valutakontrollnak, komoly hatása volt a görögök mindennapjaira.

Magyarországon milyennek látja ehhez képest a piacot?

– Itt minden rendben megy. A gazdaság növekszik, Magyarország Európa egyik leggyorsabban fejlődő országa, ami kedvez a biztosításoknak. Emellett megtalálható itt az összes klasszikus értékesítési csatorna: vannak alkuszok, saját hálózat, banki partner és direkt felületek is – és mi is ott vagyunk minden platformon. A piacot a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is megfelelően szabályozza, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a környezet kedvező legyen.

Szoktak tárgyalni az MNB-vel arról, mit kellene változtatni a piac szabályozásában? Egyáltalán, milyen most a jegybankkal

a kapcsolatuk?

– Jó. Már több vezetővel sikerült kapcsolatba lépnem. Néhány hónapja épp nálunk zajlik a törvény szerint háromévente esedékes felügyeleti átfogó vizsgálat, és a szakembereik, úgy látom, értik a feladatukat, következetesek.

A tulajdonosok mit várnak öntől Magyarországon?

– Jelenleg a tulajdonos elégedett. A rentábilis növekedés a cél, amit a Groupama Biztosító az elmúlt években teljesített is. Nemrég mutattuk be a hároméves stratégiánkat. A cél évente 4-5 százalékos növekedés, megfelelő egyensúllyal az élet- és a nem életág között. Emellett Szlovákiában is bővítjük a tevékenységünket, a magyar társaság irányítja ugyanis a szlovák leányvállalatot már három éve. A piaci részesedés persze ott nagyon alacsony, leginkább egy startupra hasonlít a cég, mindössze 8 millió euró a díjbevétele, de nyereségesen működik, és jó kiinduló alap a növekedéshez.

Az etikus életbiztosítási koncepció most a jegybank által kezdeményezett egyik legfontosabb szabályozói változás a biztosítók számára. Milyen kihívások elé állítja ez a Groupamát?

– Valóban elkezdődött a bevezetése, és ez szervesen illeszkedik az európai irányvonalba. Az etikus életbiztosítási koncepció célja az, hogy minél több garanciát kapjanak az ügyfelek, átláthatóbbá váljanak a termékek. A biztosítások költségterhelését csökkenthetjük, az ügyfelek pedig könnyebben hozzáférhetnek a megtakarításaikhoz. Ez mind jó irány, és elősegíti a nyugdíjcélú megtakarítások és a befektetések fejlődését is Magyarországon. Természetesen a szigorítás kihívást is jelent a biztosítók számára, főleg a mostani alacsony kamatkörnyezetben, de a biztosítóknak ezzel meg kell birkózniuk. Már kidolgoztunk olyan konstrukciókat, amelyek megfelelnek ezeknek az új elvárásoknak, és az új termékeknél jók a tapasztalataink, az ügyfelek kedvezően fogadják ezeket.

Voltak termékek, amelyeket meg kellett szüntetni az új TKM- (teljes költségmutató) szabályok miatt?

– Volt olyan termék, amelyet meg kellett szüntetni, és volt, amelyiken igazítani kellett. Egy biztosítónál viszont, ha új terméket dolgoznak ki, egy másikat ki kell vonni a forgalomból, ez a TKM-korlátoktól függetlenül is így van.

Az egészségbiztosítási piac Magyarországon nehezen halad előre. Mi ennek az oka?

– Jelenleg is vannak ilyen biztosításaink, de a volumen nem jelentős. Az egészségbiztosítások fejlődése a magyarországi egészségügyi rendszer reformjától függ. Az ilyen konstrukcióknál a fedezetek nagy részét a kórházi ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások tennék ki, ezek viszont Magyarországon jelenleg közszolgáltatások. Az állami szerep meghatározó, ami nem kedvez a kórházi biztosítások fejlesztésének. Ha viszont ez megváltozik, jelen leszünk a piacon, hiszen Franciaországban is a Groupama a legjelentősebb egészségbiztosítási szereplő. Az egészségügyi rendszer teljes privatizációjában egyébként mi sem hiszünk. Partneri együttműködésre lenne szükség a közszféra és a magánszféra között, ahogy az Franciaországban is történik. Az ottani rendszer elég jól működik, még ha nem is tökéletes.

A vagyonbiztosítási piacon milyen kilátások vannak?

– A legfontosabb szegmensek, a gépjármű-, a lakás- és a felelősségbiztosítások nem változnak. Fejlődés várható viszont a szolgáltatások és a fedezetek terén. A jövőben nem lesz elég, ha kár esetén fizet a biztosító, a megelőzésben is szerepet kell majd vállalnia. Franciaországban ezen a téren már előrehaladott eredményeink vannak. Fontos szerepe lesz a kiegészítő szolgáltatásoknak is, például annak, hogy kár esetén segítsen a cég kivitelezőt szerezni a munkákra. Az egyre többet emlegetett „dolgok internetébe” is be kell kapcsolódni a fejlesztések során, ez segít abban, hogy gyorsan értesüljünk, ha például tűzeset, árvíz történik, ezt is nyújtani szeretnénk majd Magyarországon. A vállalati vagyonbiztosítások is fontos fejlesztési területet jelentenek, hiszen érezhetően nő az igény a felelősségbiztosítások iránt, amit a nemzeti és a nemzetközi szabályozás is erősít.

Vannak-e olyan területek, amelyeknél csökkentenék a részesedésüket, vagy amelyeknél növekednének?

– Biztosítót is úgy kell vezetni, mint autót: kerülni kell a hirtelen kormánymozdulatokat. A magánszemélyek esetében továbbra is a lakásbiztosításra, az élet- és a nyugdíjbiztosításokra koncentrálunk. A gépjármű-biztosításoknál visszafogottabban fejlesztünk, a baleseti és a biztosítási adó ugyanis ezeknek a termékeknek a rentabilitását erősen lenyomja. A vállalati vagyonbiztosítások területén viszont bővíteni szeretném a piaci részesedésünket, és a mezőgazdasági biztosításokat is fejlesztenénk. Ebben már most is piacvezetők vagyunk, de az elmúlt években nem fordítottunk elég figyelmet az innovációra. Kiegyensúlyozottabban kellene kezelni a kockázatokat. Eddig főleg az időjárási károkra, kockázatokra kötöttünk biztosításokat, el kell mozdulnunk a vagyon- és felelősségbiztosítások felé is ugyanazon ügyfelek esetében.

A lakásépítéseknél kötelezővé tett felelősségbiztosítások milyen lehetőséget jelentenek? Tervezik, hogy megjelennek ezen a piacon?

– Igen, érdekel bennünket ez a téma. Ez egy jó piac lehet, de fontos a kockázatkezelés, a vállalatok megfelelő minősítése.