BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
20260218_bubevonat_teszt_01_VZ
Budapest–Belgrád vasútvonal

Történelmi pillanat: elindul az első vonat a Budapest–Belgrád-vasútvonalon, de nem a teljes projekt élesedik – kettészedték a startot, mutatjuk a részleteket

Pénteken bekövetkezett az, amire már régóta vártunk. Február 27-én megindult a teherforgalom a Budapest–Belgrád-vasútvonalon. A személyszállítás márciusban veszi kezdetét.

Több évig tartó munkálatok és hosszas előkészítés után történelmi naphoz ért a magyarországi vasúti közlekedés: február 27-én megindult a forgalom a Budapest–Belgrád-vasútvonalon. Utazni egyelőre még nem tudunk a vonatokon, pénteken ugyanis csak a teherforgalom kapja meg a zöldlámpát, de a személyforgalom elindítására is már csak néhány hetet kell várnunk.

20260218_bubevonat_teszt_01_VZ
Budapest–Belgrád vasútvonal
Február 27-én megindul a teherforgalom a Budapest–Belgrád-vasútvonalon / Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Mint ismert, a vasútvonal felújításáról 2014-ben született kormánydöntés. A magyarországi szakasz felújítására a nyertes konzorciumot 2019-ben hirdették ki, a kivitelezés 2022-ben kezdődött el. Az összesen 350 kilométer hosszú Budapest–Belgrád-vasútvonal

  • magyarországi szakaszát a 166 kilométeres Budapest–Kelebia-vasútvonal,
  • szerbiai szakaszát pedig a 183,1 kilométer hosszú Belgrád–Újvidék–Szabadka-vasútvonal alkotja.

Az új, kétvágányú és villamosított pálya 3 óra 15 percre csökkenti a két főváros közötti menetidőt, és alapjaiban rajzolja át a magyar–szerb közlekedési kapcsolatot. A magyar és a szerb illetékesek bejelentése szerint minden szükséges műszaki feltétel teljesült ahhoz, hogy a teljes szakaszon meginduljon a forgalom, így február 27-én elindul a teherszállítás a teljes útvonalon, míg az utasforgalom indulását március 14-re tervezik.

Technikai kihívások, eltérő áramszedők

A személy- és a teherszállítás azért nem azonos időpontban indul, mert a kínai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS) csak március közepén lesz üzemképes. ETCS nélkül személyszállítás nem történhet, teherszállítás igen, hagyományos irányítással. Ennél nagyobb – és csak később megoldható – gond, hogy az ETCS működéséhez szükség távközlési rendszert, a GSM-R-t a szerb oldalon nem telepítették.

Emiatt a szerb oldalon a magyar mozdonyok (motorvonatok) SIM-kártyái, magyar oldalon pedig a szerb szerelvények SIM-kártyái nem tudnak roamingolni. Viszont jó hír, hogy a biztosítóberendezések már október 25. óta rendben működnek, ahogyan a központi irányítórendszer is készen van.

A nagy sebességű közlekedés előtt a német vasúttársaság, a Deutsche Bahn speciális mérővonataival végeztek dinamikus vizsgálatokat. A tesztek megerősítették, hogy a pálya nagy tempónál is stabil és biztonságos.

Akad azonban még egy, szintén technikai jellegű kihívás is. Mivel Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, így a mozdonyai és a motorvonatainak áramszedői nem az uniós szabványok szerint készültek. Emiatt a szerb mozdonyok magyar területen csak Kelebiáig jutnak el. Azonban déli szomszédunk kínai motorvonata, a Soko így is végighaladhat Budapestig a pályán.

Az ezen az útvonalon közlekedő öt szerb vonatot a kínai gyártó, a China Railway International Group (CRIC) gyártotta, és a szerelvények bizonyos szakaszokon akár 200 kilométer per órás sebességgel is közlekedhetnek majd. A vonatok 498 utas szállítására alkalmasak, ezek közül 250 lesz ülőhely. Az ülőhelyek közül 45 az első osztályon, 205 pedig a másodosztályon található. A kialakítás modern, az ülések bőrkárpítozottak, konnektorokkal és olvasólámpákkal vannak felszerelve.

Az áramszedő-probléma nem érinti a magyar vonatokat sem, vagyis a MÁV szerelvényei szintén gond nélkül közlekedhetnek majd a teljes szakaszon Budapest és Belgrád között.

Ezt tudjuk eddig a Budapest–Belgrád-vasútvonal jegyárairól

Bár a személyforgalom indulására még várnunk kell néhány hetet, már most sokakat érdekel, hogy mennyiért vonatozhatunk majd a két főváros között. Azonban a jegyár kapcsán eltérő kommunikáció jelent meg:

  • Aleksandra Sofronijevic szerb miniszter korábban 32 eurós jegyárról beszélt, dinárban fizetendő ellenértékkel;
  • ezzel szemben a magyar kormány körülbelül 26 eurós árat említett.

A cél mindkét oldalon az, hogy a vasút versenyképes alternatívát kínáljon az autós és légi közlekedéssel szemben.

Az ellentmondást február elején, a Világgazdaságnak küldött levelében tisztázta az Építési és Közlekedési Minisztérium.

„A magyar fél olcsóbb, 25 euró körüli díjszabásra tett javaslatot az egyelőre kicsit magasabb árszint mellett érvelő szerb társvasútnak. A menetrend, illetve a BuBe-díjtermék árának véglegesítése ugyanakkor még nem történt meg, arra a személyforgalom – március közepére tervezett – indulásából visszaszámolt közzétételi előírásoknak megfelelően kerül majd sor” – írta válaszában a szaktárca.

Ajánlott videók

Továbbiak
Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.