Orbán Viktor nem véletlenül lépett: tizenöt eseményből az ország kritikus energetikai infrastruktúráinál négy mögött tudatos károkozás szándéka állhat
Meg kell erősíteni a hazai kritikus energetikai infrastruktúra védelmét Orbán Viktor miniszterelnök, a Védelmi Tanács ülése utáni bejelentése szerint. A megerősítés azt jelenti, hogy a kiemelt energetikai létesítmények közelébe katonákat és a támadások elhárításához szükséges eszközöket is telepítenek. A rendőrség a kijelölt erőművek, elosztóállomások és irányítóközpontok környékén az eddiginél nagyobb erőkkel járőrözik majd. Szabolcs Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lép életbe.
Az intézkedést azzal magyarázta a miniszterelnök, hogy titkosszolgálati információk alapján „Ukrajna további akciókkal kívánja megzavarni a magyar energiarendszer működését.” Ukrajna visszautasította a vádakat.
Magyarország energia-infrastruktúrája jelenleg is védelem alatt áll. Azt, hogy mely létesítmények, milyen kockázatoknak és milyen mértékig vannak kitéve, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) határozza meg, ahogyan azt is, hogy a kockázatokat hol, hogyan kell kivédeni, mérsékelni.
Szemléletes válságforgatókönyvekkel alátámasztott Kockázati és készültsége tervét negyedévente frissíti, ezt legutóbb januárban tette meg. Az abban felsorolt, az energiaellátás fenyegető tizenöt kockázati tényezőből hat közvetlenül az időjárással függ össze, egy-egy további természeti ok a földrengés és a világjárvány. Van három olyan ok is, amely mögött emberi mulasztás állhat – de ezt nem állítja a MEKH –, az első a megújulóenergia-termelésben történő, rendkívüli becslési hiba. Ettől ugyanis borulhat a villamosenergia-rendszer egyensúlya, károk keletkezhetnek az elektromos berendezésekben, akár le is állhat az áramellátás. A másik kettő, vagyis a fosszilis tüzelőanyag-hiány és a jelentős ipari vagy nukleáris baleset az, amelyek esetében akár már szándékosságot is feltételezhetünk.
Ezt azért érdemes kiemelni, mert a fosszilis tüzelőanyag-hiányt a MEKH magas kockázatú eseménynek minősítette, Magyarország kőolajellátása pedig épp most került veszélybe a Barátság vezeték ukrajnai csapjának elzárásával.
Bár a gázimport rendben zajlik, Vlagyimir Putyin orosz elnök tudni vél arról, hogy a Magyarországot is ellátó Török Áramlat gázvezeték ukrán célkeresztbe került.
Mivel a magyarországi energiatermelés nagyban támaszkodik a fosszilis üzemanyagokra, azok hiánya rövid távon áremelkedést és ellátási zavarokat okozhat, középtávon az energiahatékonyság és a megújuló források szerepe növekedhet, míg hosszú távon az energiaátmenet felgyorsulását eredményezheti a MEKH értékelése szerint.
Négy fő elemből áll a „támadáslista”
A MEKH a következő, közvetlen támadások lehetőségét sorolja fel, mint rosszindulatú cselekményt. Zárójelben az esemény MEKH általi kockázatértékelése szerepel:
- az információs és kommunikációs rendszerek (ICT) kiesése kibertámadás miatt (közepes),
- a kritikus eszközállományt/berendezéseket érintő fizikai támadás (közepes),
- a vezérlőközpontot érintő fizikai támadás (magas),
- bennfentes támadás (közepes).
Az ICT-rendszer elleni kibertámadás magas kockázatú szereplői terrorista szervezetek és az ezekkel gyakran összemosódó államilag szponzorált csoportok (például Elecrtum, Xenotime, APT41, volt Typhoon, Sandworm) lehetnek. Céljuk a társadalmi zavarkeltés és ezen keresztül a politikai destabilizáció, aminek eszköze lehet az áramellátás nagy területekre kiterjedő, hosszan tartó zavara. Az utóbbi idők tendenciája alapján fokozottabban kell számítani az ilyen szándékú kibertámadásokra. Hasonló 2015-ben, 2016-ban és 2022-ben az ukrán áramrendszert érte, szintén 2022-ben a kínai, a mexikói, az USA-beli, a brazíliai, a spanyolországi és az indiai energiarendszert.
A kritikus eszközállományt/berendezéseket érintő fizikai támadásra is csak külföldi példát sorolt fel a hivatal. Ezek az ukrajnai elektromos hálózatok Oroszország általi támadása, bár erről a MEKH nem tényként, hanem Oroszországot érő vádként ír. Továbbá az orosz–grúz konfliktusban fizikai és kibertámadások kombinációját alkalmazták a grúz infrastruktúra ellen, míg a Közel-Keleten gyakoriak a szabotázsakciók az energia- és elektromos hálózatok ellen a politikai feszültségek vagy katonai konfliktusok részeként, például Szíriában és Irakban. Fizikai támadás célpontja lehetnek transzformátorok, alállomások, vezérlő- és adatközpontok, kritikus távvezeték-szakaszok, erőművek – ezek egy része szerepelt a miniszterelnök felsorolásában is.
Egy elektromos hálózatot érintő fizikai támadásnak lehetnek geopolitikai okai a forgatókönyv szerint, például az adott ország gazdasági destabilizálása érdekében, politikai nyomásgyakorlásként vagy a regionális hatalmi harcok részeként.
A harmadik rosszindulatú cselekmény a vezérlőközpont fizikai támadása. A támadás lehet szabotázs, terrorista támadás, katonai vagy politikai támadás. Ezek jelentős ellátási problémákat, gazdasági károkat és közbiztonsági kockázatokat okozhatnak, és hosszú távú helyreállítást igényelhetnek. Ilyen volt a kaliforniai Metcalf alállomás elleni 2013-as támadás, amelyben egy mesterlövész 17 transzformátort semmisített meg. A másik példa szerint az orosz hadsereg átvette az ukrajnai Pripjatyban lévő erőmű vezérlőközpontjának irányítását. (A csernobili atomerőműről van szó, az említett átvétel 2022-ben egy hónapon át tartott – a szerk.)
Bennfentes támadásra sem volt még hazai példa. Egy bennfentes támadónak jogosultsága van az energiaipari infrastruktúrához, rendszerekhez vagy érzékeny információkhoz. E hozzáférésével visszaélhet, például, hogy kárt okozzon vagy adatokat lopjon.
Motiválhatja a pénzügyi haszon, politikai vagy ideológiai indíttatás, elégedetlenség, bosszú, zsarolás, nyomásgyakorlás, versenyelőny szerzése (ipari kémkedés, külföldi állami érdekek és hírszerzés), technikai kísérletezés vagy kíváncsiság.
A bennfenntes támadás különösen veszélyes, mivel a támadó ismeri a rendszer gyenge pontjait, és hozzáférése révén nehezebben azonosítható. Az általa kiváltott meghibásodások hatással lehetnek a lakossági és ipari fogyasztókra is, és komoly gazdasági károkat okozhat – magyarázza a MEKH. Egy sikeres bennfentes támadás bátoríthat más állami vagy nem állami szereplőket, hogy hasonló támadásokkal destabilizálják az ellátórendszert, ami fokozza a nemzetbiztonsági kockázatokat.
Krízisterv szolgálja a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét
A Kockázati és készültség terv fő eleme az energiarendszert veszélyeztető események megelőzése, az annak leírása, hogy mi a teendő egy esetleges válság bekövetkezésekor. Alapértelmezés, hogy a villamosenergia-ellátási lánc minden szereplőjének rendelkeznie kell krízistervvel, krízis esetén pedig tartania kell magát a kötelező eljárásrendhez. Feladataikat a dokumentum pontokba szedte aszerint, hogy az ellátási lánc mely pontján állnak. Például krízis esetén a hálózati társaságoknak (is)
- számos irányba tájékoztatási kötelezettsége keletkezik,
- a karbantartásaikat el kell halasztaniuk,
- a rendszeriránytótól kapott ütemezés szerint fel kell készülniük a felhasználók kikapcsolására,
- a felhasználókat a várható kikapcsolásról tájékoztatniuk kell,
- majd szükség esetén ki is kapcsolni,
- de gondoskodni a meghatározott felhasználók (például lélegeztetőgépet, dialíziskészüléket használók) gyógykezeléséhez, életfunkciói fenntartásához szükséges gép, berendezés energiaellátásáról.
Ne legyen rá szükség!
A terv felsorolja, milyen intézkedésekkel enyhíthetők a villamosenergia-ellátási válságok. Részben ismert és alkalmazott megoldásokról van szó: tartalékolás, nemzetközi együttműködés, a nem az alapellátást szolgáló árampiaci tevékenység felfüggesztése.
A legfájdalmasabb az említett fogyasztáscsökkentés elrendelése. Ez egyrészt a rotációs kikapcsolási rend (RKR) alapján történik, amelynek az a célja, hogy fennmaradjon a villamos energia forrás- és fogyasztási oldalának az egyensúlya. Az RKR-t a MEKH hagyja jóvá. A kikapcsolásnak egyenlő elbánás szerint és indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell történnie. A károk minimalizálása érdekében az egyes ellátási területeken olyan kikapcsolási fokozatokat kell képezni, amelyekben a kikapcsolás nem haladja meg a 3 órát, Az alapvető felhasználók áramellátása csak olyan mértékig csökkenthető, amely még érinti az alaptevékenységüket. Az alapfelhasználók listájára – erősen leegyszerűsítve – az ország működéséhez elengedhetetlen vállalatok, intézmények, szervezetek kerültek fel.
Tesztelni kell a vészhelyzeti képességet
A villamosenergia-válságok megelőzésére és kezelése a hazai villamosenergia-rendszer irányítója, a Mavir olyan eljárásrendeket dolgozott ki, amelyeket rendszeresen tesztel, frissít. 2022 óta például:
- Nem éles üzembe tesztelte, hogy hogyan kapcsolhatók ki a felhasználók az előre meghatározott rend szerint a fogyasztásból, ha 6 óránál hosszabb időre leáll az áramtermelés.
- Évente kétszer szimulációs gyakorlatot tart az Országos Diszpécser Szolgálatnak.
- Legalább háromévente vizsgálja az erőműpark arra kijelölt elemeinek a black-start képességét, vagyis azt, hogy álló helyzetből, külső villamosenergia-ellátás nélkül hogyan tudnak indulni, és a műszaki elvárások szerint működni.
