Visszamaradtak az antik művek
Nem találtak gazdára az értékes barokk festmények a Nagyházi Galéria decemberi árveréssorozatán: kvalitásukhoz nem fért kétség, de ezeknek a gyűjtőköre Magyarországon szűk, külföldi vevők pedig nem jöttek el értük. A tavasszal úgy tűnt, érdeklődés mutatkozik ebben a szegmensben, most viszont teljes megtorpanás következett (hasonló hullámzás mutatkozik a külföldi házaknál is). Az első napon az ikonok mentek jól, a másodikon Koszta József 1935-ös tájképének ára ugrott meg: 2,4 milliós kezdőára 6 millió forintig emelkedett, és ezzel a legdrágább festmény lett az aukción. Az ikonok árának emelkedésére jellemző, hogy 150 ezer forintról 550 ezerig ment fel egy 1900 körüli orosz példány (Istenszülő a kisdeddel).
Az ikonok a Wagner-gyűjtemény árverésének napján is jól mentek, a legnagyobb sikerük azonban a keleti tárgyaknak volt. Itt nagy arányú emelkedések is születtek, például a 19. századi tibeti Zöld Tara istennőt ábrázoló bronzszobor (képünkön) 60 ezer forintos kikiáltási árát 1,2 millióra licitálták fel.
A műtárgynapon az üzembiztos ezüstök mellett a fajanszok teljesítettek jól, és a bútorok közül is elkeltek az értékesebbek, bár igaz, így is alacsony árakon. Nagyot drágult a 18. századi francia kandeláberpár: 8,5 milliós kezdőára 14 millió forintig emelkedett. A legdrágább ezüstnemű egy 12 személyes bécsi evőeszközkészlet lett 1,6 millió forintért, az ékszerek közül pedig egy art deco stílusú amerikai kitűzőért adott valaki 1,2 millió forintot.
