A mutatók visszaesését az is magyarázhatja, hogy a piacon számtalan előszerződést köt a vásárló és a fejlesztő közvetlenül egymással, amely a statisztikákban majd a használatbavétel idején, vagyis 1-2 év múlva fog csak jelentkezni.
Emelkedő árak
Tavaly az utolsó negyedévben ismét látványosat ugrott a Duna House Országos Lakásár Indexe, melynek hátterében a kelet-magyarországi erős árnövekedés és a panelek folytatódó drágulása áll. A panellakások árai országszerte mindenhol tovább emelkedtek, a téglalakások árai viszont jelentősen csak az ország keleti felén erősödtek.
Legmagasabb átlagárak vidéken
2016. második felében a téglaépítésű lakásokat vidéken Győr-Moson-Sopron megyében vették a legmagasabb átlagáron, közel 340 ezer Ft/m2 összegért. Valamivel 300 ezer fölötti négyzetméterenkénti áron mentek még a veszprémi és hajdú-bihar megyei téglalakások is. Legalacsonyabb áron Tolna Megyében vásároltak, ahol 121 ezer Ft volt az átlag.
A vidéki paneleket szintén Győr-Moson-Sopron Megyében vásárolták a legmagasabb, 255 ezer Ft/m2 átlagáron. Ezen kívül még Hajdú, Vas és Veszprém Megyékben keltek el 200 ezer Ft/m2 fölött a panelek a közép-magyarországi régión kívül eső területek közül. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye áll a lista élén, 111 ezer Ft/m2 átlagával, de nem sokkal magasabb árat mutatott Békés és Tolna Megye sem – derül ki a Duna House közleményéből.
Budapest egyre drágább
Budapesten az V. kerületben 716 ezer volt az átlagár, melyet az I. kerület követett 624 ezerrel. Az észak-budai és a belvárosi kerületek is mind 500 ezer Ft/m2 fölött keltek el. Legalacsonyabb összegért a főváros déli lokációiban vásároltak, valamivel 300 ezer Ft/m2 alatt.
Budapesten (leszámítva a kevés számú II. kerületi panelt a közel félmilliós árával) a XI. és XIII. kerületekben vettek panellakásokat 380 ezer Ft/m2 körüli összegért. Nem sokkal olcsóbb volt a IX. és XIV. kerület sem 340 ezer körül. A főváros déli zónája volt ennél a típusnál is a legolcsóbb, 250 ezer Ft körüli átlagon.
A Duna House adatai szerint Budán a második félévben kevesebb nagy méretű lakás fogyott, mint egy éve, ugyanebben az időszakban. 2015 második felében az adás-vételek 9%-ában vettek 160 m2 fölötti ingatlant, egy évvel később ez az arány már csak 3% lett. Az árnövekedés viszont jól tetten érhető, ugyanis (ugyancsak e két időszak összehasonlításában) a 400 ezer Ft/m2 fölötti ársávban zajlott tranzakciók aránya 42-ről 59%-ra ugrott. Ugyanezt az ugrást a pesti oldalon is látni, ahol 20-ról 36%-ra emelkedett ez az árkategória.
