Sorban állnak a pilótákért

Kevés a pilóta a piacon, ezért előfordulhat, hogy egyes légitársaságok időnként kénytelenek járatokat törölni. Pedig a nemzetgazdaságok élénkülésének és a növekvő utazási kedvnek köszönhetően a légitársaságok hatalmas utasszám-növekedéssel számolnak, és ennek megfelelően a flottájukat is növelik. A Ryanair csak jövőre ötven új repülőt akar forgalomba állítani, a Wizz Air pedig 18-20 hónapon belül százra bővíti a 74 gépből álló flottáját, de világviszonylatban is óriási flottanövelésben gondolkodnak a cégek. A Ryanair mellett az Austrian, a Norwegian és a Qantas Airways is jelentős fejlesztést tervez.

Csakhogy mindeközben a légitársaságok igen nagy pilótahiánnyal küzdenek, ami csak fokozódni fog a következő években. Ezt a helyzetet akarják meglovagolni a pilótaképzéssel foglalkozó intézmények, amelyekből csak Magyarországon már három található: korábban megírtuk, hogy a Nyíregyházi és a Debreceni Egyetemen is van már ilyen szak, most pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is bekapcsolódott a képzésbe. A BME-n tavaly februárban indult először légiforgalmi pilóták képzése, és most nyílt meg a jelentkezés a második évfolyamra, amely februárban indul – mondta Jankovics István, a BME-képzés koordinátora.

A magyar pilótáknak jó hírük van, ennek is köszönhető, hogy a Malév csődje után könnyen találtak állást a világ különböző légitársaságainál. A piac viszont mára őket is „felszívta”, ezért is indokolt az utánpótlás képzése. A tandíj viszont nagyon magas, vannak olyan intézmények, ahol eléri a 30 millió forintot, a BME-n pedig 18 millió forint. Ezt ellensúlyozza, hogy a teljes képzés árára fel lehet venni a Diákhitel 2-t – emelte ki Jankovics. Ha pedig figyelembe vesszük a pilóták fizetését is, akkor máris kiderül, hogy ez valójában jó befektetés. A jelentkezők között jellemzően a férfiak vannak többségben, de jelentkeznek hölgyek is – mondta a koordinátor.

A négy féléves pilótaképzés azért kerül ilyen sokba, mert számos jogosítványt kell megszerezni: csak az elméleti vizsga díja félmillió forint, a kereskedelmipilóta-jogosítvány pedig 12 milliót visz el. Az oktatás keretében a hallgatók 200 órás gyakorlati képzésben is részesülnek – az ehhez szükséges kétmotoros gép bérleti díja szintén jelentős összeg –, amit kiegészít a 70 órás szimulátoros gyakorlat, szintén növelve a képzésre fordítandó összeget. A 200 órás gyakorlati képzésen való részvétel pedig éppen csak elegendő ahhoz, hogy egyes légitársaságoknál a növendék álláshoz jusson.

Tehát bárkiből lehet pilóta, feltéve, ha képes kifizetni a képzés díját, előtte pedig megfelel az első osztályú orvosi vizsgán. Mindezek mellett alapfeltétel az angol nyelvtudás és – tekintettel arra, hogy posztgraduális képzésről van szó – a felsőfokú diploma. Mindezek birtokában és a képzés befejeztével viszont a hallgatók biztosak lehetnek abban, hogy álláshoz jutnak, hiszen a BME-n szerzett diplomával egy nemcsak az Európai Unióban érvényes szakszolgálati engedélyt kapnak, hanem a környező országokban, sőt Ázsiában vagy akár Dél-Amerikában is repülhetnek a jogosítvánnyal.