Nyugalmi állapotban, azaz még a nedvkeringés megindulása előtt a fák és a cserjék jól tűrik a hideget, de a rügyet bontó növényekre végzetesek lehetnek az ideig-óráig tartó felmelegedések – tájékoztatta a Vasárnap Reggelt a Takarék Agrárközpont vezető agrárszakértője. Fórián Zoltán szerint az elhanyagol kertek és szőlők szintén veszélyforrások növényeinkre, hiszen róluk mint gócpontokról könnyen elterjedhetnek a kórokozók és a gyomnövények, ráadásul e kártevők korai felszaporodását a klímaváltozás is serkenti.
"Kiskertünkre komoly veszélyt jelentenek a rohamosan betelepülő és agresszívan terjedő úgynevezett invazív vagy inváziós károsítók” – hangoztatta Fórián Zoltán. E fajok térhódítása részint a klímaváltozás, részint a nyitott határok következménye. Első esetben a károkozók találják meg az utat hazánkba, a másodikban mi, emberek hurcoljuk be azokat magunkkal.
„Ilyen károsítók az amerikai szőlőkabóca (vektor, aranyszínű sárgaság fitoplazma), a vadgesztenyelevél-aknázómoly, a harlekin katica, a selyemfényű puszpángmoly, a foltos szárnyú muslica, a platánlevél-aknázómoly és a lepényfagubacsszúnyog. A téli hidegre és a hóra szükségük van a haszonnövényeknek, ez életciklusuk fontos része. Az utóbbi enyhe telek után szokatlan nekik a mostani tartós hideg és fagy, amely a korábbi években rendre áttelelő kórokozók jelentős részét elpusztítja és a rágcsálókat sem kíméli. A nagy hideg hozzájárul a gazdák növényvédelmi költségeinek mérsékléséhez, mondhatni megfelel egy alapvető talajfertőtlenítésnek – mondta az agrárszakértő.
Az új hatóanyagok előállítása és engedélyezése óriási összegeket emészt fel, így egyre kevesebb cég engedheti meg magának, hogy újabbakat fejlesszen ki, emiatt is érint rosszul bennünket az özönfajok gyors terjedése. Az agrárszakértő szerint a kiskertekben is érdemes lenne egyre inkább az integrált növénytermesztéssel védekezni. Ennek lényege, hogy nagy területen és hosszabb időn át előnyt élveznének a természetes szabályozó mechanizmusok, hangsúlyos lenne a megfelelő fajták kiválasztása és optimális tápanyag-gazdálkodásuk biztosítása, mivel a növény kondíciója meghatározó a védekezés szempontjából. Ilyen körülmények között a növényvédő szer lenne az utolsó esély a védekezésben. A cél tehát az, hogy kerti növényeink minél erősebben, jobb ellenálló képességgel tudják felvenni a harcot a károsítókkal – fűzte hozzá Fórián Zoltán.
