Rekord a büdzsében

Januárban soha nem látott, 123,4 milliárd forintos többlettel zárt a központi költségvetés, ebben azonban több egyszeri tényező is szerepet játszott. Egy évvel korábban, tavaly januárban 92,4 milliárdos többletet mutatott a büdzsé egyenlege. A legnagyobb bevételi tételt, mintegy 70 milliárd forintot a földárverésből befolyt pénz jelentette. Ezt a földhivatali bejegyzésekkel párhuzamosan számolták el.

Januárban a központi költségvetés 66 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,5 milliárd forintos, míg az elkülönített állami pénzalapok 32 milliárd forintos többletet mutattak. „A januári többlet 2000 óta a legkedvezőbb évindító érték” – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára az M1-en. A gazdasági tárca közleménye szerint a társasági adó, az áfa, a jövedéki adó, a szociális hozzájárulási adó és a járulékokból érkező bevételek is kedvezőbben alakultak januárban a tavalyinál. A szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentésének hatása februártól jelentkezik – emelték ki. Elemzők szerint azonban a járulékcsökkentés nem okoz majd nehézséget a költségvetési hiány tartása szempontjából.

Banai Péter Benő a költségvetésre kedvezően ható tartós tényezők közé sorolta a foglalkoztatottak számának és a reálbéreknek a kedvező alakulását, ami már a 2016-os értékeket is javította, valamint az idei év hátralévő részében és 2018-ban is jellemezni fogja a magyar gazdaságot. Szakértők szerint a minimálbér emelése részben ellensúlyozhatja a járulékcsökkentésből kieső bevételeket.

A központi alrendszer bevétele 2017 januárjában 1434,8 milliárd forintot tett ki, az előző év azonos hónapjához képest 165,3 milliárd forinttal volt nagyobb. Az idei év első hónapjában általános forgalmi adóból 252 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 7 milliárd forinttal haladta meg. A társasági adóból az év első hónapjában 12,5 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszakának adatánál 5,5 milliárd forinttal volt nagyobb. Jövedéki adóból az év első hónapjában 85 milliárd forint folyt be a büdzsébe, amely az egy évvel korábbinál 10,5 milliárd forinttal volt magasabb. Az üzemanyagok jövedéki adóját majdnem 7 milliárd forinttal emelte a forgalom növekedése mellett az adó mértékének emelése. A személyi jövedelemadóból származó bevétel az év első hónapjában 176 milliárd forint volt, alig 2,2 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi összegnél.

A központi alrendszer januári 1311 milliárd forintos kiadásai 134 milliárd forinttal nagyobbak voltak, mint az elmúlt év azonos hónapjában, amiből 45 milliárdot az uniós kiadások növekedése magyaráz. Ez azt jelzi, hogy az EU-támogatások felfutása már érezhető lesz az év elejétől fogva. A lakásépítési támogatásokra januárban 5,2 milliárd forintot fizettek ki, ami 15 százalékkal több az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az eltérés hátterében a lakástakarék-pénztári megtakarításokat és a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevők számának növekedése áll. Banai Péter Benő úgy véli, hogy a büdzsé januári állását és a várható folyamatokat figyelembe véve, továbbra is reális és tartható a jóváhagyott GDP-arányos 2,4 százalékos hiánycél.