Csak a béremelés nem hoz megoldást
Három év alatt közel 70 ezer forinttal nőtt az orvosok nettó alapbére, a hálapénzt elutasító orvosok száma pedig 19 százalékról 33 százalékra emelkedett. Az alapbéremelés az orvosok szerint kevés ahhoz, hogy paraszolvenciamentes legyen az egészségügy – ez derül ki a Szinapszis Kft. és a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének közös kutatásából.
Három év alatt jelentősen csökkent a betegek által adott hálapénz összege, és kevesebb az olyan beteg is, aki jobb ellátásban bízva pénzt csúsztat az orvos zsebébe. A hálapénzt elutasító orvosok aránya három év alatt 14 százalékkal nőtt. Ez részben annak is köszönhető, hogy az orvosok alapbére 2013-ban nettó 194 ezer forint volt, 2017-ben viszont már – saját bevallásuk szerint – nettó 260 ezer forintot visznek haza.
Az orvosok 96 százaléka hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, de csak a béremelések hatására a zsebbe dugott boríték nem fog eltűnni – ez derült ki egy 900 orvos megkérdezésével készült kutatásból. A felmérés szerint az utóbbi három évben 26 százalékkal csökkent a hálapénzt adó betegek aránya, és a borítékba is 12 százalékkal kisebb összeget csúsztatnak.
Az nagyon jó hír, hogy a rezidensek 56 százaléka teljes mértékben elutasítja a hálapénzrendszert – mondta Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke. Az már eldőlt, hogy a hálapénzrendszert meg kell szüntetni – tette hozzá. Az orvosok 48 százaléka a teljesítményalapú bérezésben hisz, és ezt a döntéshozóknak mérlegelni kell.
Az orvosok 60, a rezidenseknek pedig 76 százaléka azt mondta, kevesebb lenne a paraszolvencia, ha legálisan vásárolhatnának „extra” kórházi szolgáltatásokat a betegek, ez ugyanis az orvosok szerint alapvető igényként merül fel a betegek felénél. Tisztulhatna a rendszer akkor is, ha a hálapénzbevételeket bevallanák az orvosok. Jót tenne a paraszolvencia eltörlésének a szabad orvosválasztás, továbbá az állami és a magánegészségügyi rendszer „tiszta” együttműködésének kialakítása is.
