Paks II. megkapta a telephelyengedélyt

Az Országos Atomenergia Hivatal kiadta a két új paksi blokk telephelyengedélyét – jelentette be a beruházás kormánybiztosa, Aszódi Attila a műegyetemen tartott előadásában. Napokon belül várható a másodfokú környezetvédelmi engedély. A brüsszeli illetékesek néhány hete adtak zöld jelzést a beruházásnak.

Paks II. építésével a magyar kormány az orosz Roszatomot bízta meg, amely vállalta, hogy a magyarországi cégeknek 40 százalékos beszállítási lehetőséget kínál. A legfeljebb 12 milliárd eurós beruházáshoz a kivitelező 80 százalékig orosz hitelt vehet igénybe.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány hatvan évre rendezte az ország áramigényét és az alacsony áramárakat a paksi atomerőmű-beruházás révén. Lázár e hónapban korábban már jelezte: a projekt elől minden uniós jogi akadály elhárult.

„A blokk ellenáll a földrengésnek, tornádónak, szökőárnak, a konténment kibírja egy repülőgép rázuhanását is” – mondta lapunknak korábban Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.

A Világgazdaság korábban megírta, hogy a paksi bővítés megemelheti a GDP-növekedést, szűkítheti a költségvetési mozgásteret, és növelni fogja az államadósságot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly decemberben frissített makrogazdasági prognózisában az áll, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 300–350 milliárd forint között ingadoznak 2016 és 2018 között, aztán 2019-ben 580 milliárd, 2020-ban pedig 1130 milliárd forintra növekednek. Ebben a sorban van benne a paksi bővítés költsége is, amiből látszik, hogy a beruházás lefutása nem egyenletes. „A tervek tartásával Magyarország képes megvalósítani a beruházást, baj akkor van, ha a költségek elszállnak” – mondta Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza. A beruházás végéig, 2026-ig 15 milliárd euró értékben jár le devizakötvénye az országnak, ha ezt képesek leszünk forintforrásból megújítani, akkor csökken is a devizaadósság aránya.

A Rothschild-tanulmány szerint a beruházás 2020–2021-ben lesz a legnagyobb teher, akkor több mint 2-2 milliárd eurót visz, előtte és utána is mérsékeltebbek a kiadások. A Citi szakértője szerint gondot az okozhat, hogy az államnak 2020 körül – vagyis éppen akkor, amikor várhatóan már nem érkezik annyi EU-forrás az országba, mint addig – jelentős forrásokat kell átcsoportosítania erre a beruházásra.

Gárgyán azt mondja, hogy ha az ígéreteknek megfelelően 40 százalékos lesz a beruházás hazai beszállítói aránya, akkor az optimista forgatókönyv szerint a beruházás ideje alatti években összesen 4 százalékponttal is feljebb emelheti a GDP-szintet a paksi bővítés. Ugyanakkor ennek is lesz importaránya, így sokkal inkább 2-3 százalékos GDP-többlet valószínű a szakértő szerint. Németh Dávid is úgy látja, hogy évente átlagosan maximum 0,4 százalékos GDP-növekedést hozhat a bővítés, lesz, amikor 0,5-0,6-et is hozzátesz, néhány évben azonban csak 0,1-0,2-et.