A bolthálózat országszerte 10-13 ezer négyzetméteres telkeken adna túl Veresegyházon, Tatán, Sátoraljaújhelyen, Kiskunfélegyházán, Solton, Móron, illetve Zalaegerszegen, miközben a fővárosban egy 100 négyzetméteres Rákóczi úti bérleményre vár ajánlatokat. Lapunk érdeklődött a vállalatnál, hogy azért értékesítené-e a szóban forgó telkeket, mert azokra nem kapott építési engedélyt, vagy pedig az előreláthatóan veszteséges kereskedelmi célú működtetés miatt, de az Aldi nem kívánt nyilatkozni.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy visszafogná magyarországi terjeszkedését a társaság, hiszen az eladásokkal párhuzamosan megvételre is keres ingatlanokat Magyarország teljes területén új üzletek kialakítására. Az Aldi olyan 10 ezer négyzetméter feletti beépített vagy beépítetlen telkek megszerzésében érdekelt, amelyek legalább 15 ezer lakosú településeken helyezkednek el. Ez nem egyedi eset az élelmiszer-kereskedelemben, a Lidl például 22 beépítetlen területet, illetve egy-egy kereskedelmi és lakóingatlant adna el, emellett nyolc beépítetlen területet és öt üzlethelyiséget adna ki. Az áruház korábban különféle budapesti telkek kapcsán már ismertette: az ingatlanok a jelenlegi szabályozási rendszerben nem építhetők be, ezért ezeket rövid távú bérbeadás útján szeretné hasznosítani.
[caption id="" align="alignleft" width="690"]
Az Aldi hét vidéki ingatlant kínál eladásra. Fotó: AFP[/caption]A Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője szerint az ilyen esetek hátterében vagy a plázastop áll, vagy pedig az, hogy az adott lánc felmérése alapján a helyi piac nem bír el új kereskedelmi egységet. Balla Ákos elmondta: ezek az üzlethelyiségek jóval a 400 négyzetméteres limit felett vannak, jelentős részük 1300-1600 négyzetméteres. A kereskedelmi ingatlanok ráadásul irodaként vagy lakóingatlanként nem hasznosíthatók. Aki az eladás mellett dönt, az nagy valószínűséggel később valamelyik rivális üzletláncot hozza helyzetbe, bérbeadás esetén ezeket a telkeket leginkább parkolóként hasznosíthatja a bérlő.
A szakértő szerint az adásvételt motiválhatja az átminősítés is kereskedelmiről lakóingatlanra, hiszen 2019. december 31-ig 27 helyett 5 százalékos az új építésű lakások áfája. Egy társasház jellemzően két év alatt épül fel, vagyis aki nem kezd hozzá az építkezéshez legkésőbb idén ősszel, az könnyen kicsúszhat a kedvezményes forgalmi időtartamából.
